A jelenlegi törvénykezés értelmében csak az kaphat állampolgárságot Magyarországon, aki évek óta itt él és dolgozik, ezért a határon túli magyaroknak is el kellett hagyniuk szülőföldjüket, ha magyar állampolgárrá akartak válni. Jelenleg a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgár leggyorsabban három év alatt, több mint százezer forint kifizetése után szerezhet állampolgárságot.
A kettős állampolgárságot szerzett határon túli magyarok nem szavazhatnak az anyaországban, ugyanis szavazati joggal csak az állandó magyarországi lakcímmel bíró állampolgárok rendelkezhetnek. Ha a határon túli magyar szavazni akar Magyarországon, fel kell adni addigi lakóhelyét, és itt kell állandó lakást létesítenie. Aki a lakcímbejelentéskor valótlan információt közöl, az közokirat-hamisítást követ el, és a törvény előtt felel tettéért. A kormányoldal határozott nemje a szocialista tábort is megosztotta. Lelkiismereti szavazásra szólított fel az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin, majd a szocialisták társadalompolitikai platformja szólította fel a pártvezetést arra, hogy hagyják abba a határon túli magyarok kettős állampolgárságának elutasítására buzdító kampányt, és helyette szorgalmazzák azt, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Állítása szerint igennel fog szavazni Németh Miklós, a pártállami időszak utolsó miniszterelnöke is, aki szerint új lehetőséget nyit a magyar sors formálására és a Duna menti népek békéjére a kettős állampolgárság. A kilencvenes évek egyik liberális mozgalma, a Tégy a gyűlölet ellen! című kampány szervezője, Hegedűs Zsuzsa szociológus (aki maga is kettős, francia–magyar állampolgár) a Hír TV-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „Engem borzasztóan bánt, hogy ma a magyar miniszterelnöktől és a koalíciós pártoktól hallom azokat az érveket, amelyek ellen Franciaországban nagyon sokan felléptünk a bővítés kapcsán, hogy idezúdul a rengeteg lengyel, magyar, elveszi a munkát, lenyomja a béreket és kihasználja szociális rendszerünket.” A szociológus arra biztatta a szavazópolgárokat, hogy december ötödikén „tegyék fel maguknak azt az egy kérdést, akarják-e, hogy az a sok-sok gyerek, aki a határon túl is kirakta a csizmáját, a Mikulás-csomagban azt az ajándékot találja, amit mi, magyar állampolgárok egyéni jogon adtunk nekik: soha többet, sehol, akárhol élnek, nem kell félniük, ha magyarnak érzik, vallják magukat.”
Az igen mellett álltak ki jelentős közéleti személyiségek, tudósok, színészek, sportolók. A két népszerű fővárosi labdarúgóklub, a Ferencváros és az Újpest – félretéve a több évtizedes rivalizálást – tegnap közös sajtótájékoztatón állt ki az igen mellett. Az Újpest FC honlapján a Lila-fehérben, nemzeti színben: igen, igen! – című írásban idézik Bölöni Lászlót, a román válogatott és a Steaua Bucuresti egykori labdarúgóját: „Főleg emberségben, tekintélyben gazdagodna Magyarország… Kölyökkoromban bozgornak, vagyis hazátlannak csúfoltak a román gyerekek, ha összevesztem velük. Ez volt a legnagyobb sértés a számomra, és ha nemmel szavaz Magyarország, ezt szentesíti majd.” Az újpestiek szerint ebben a kérdésben nincs klubérdek, a magyar sportoló, ha szíve van, az igenre teszi a voksot.
A december ötödikei népszavazás kérdésében megszólalt Mádl Ferenc köztársasági elnök is, aki szerint a kettős állampolgárság nagyobb biztonságot ad a szülőföldjükön élő magyaroknak. A köztársasági elnök reméli, hogy a népszavazás után az újraalkotandó állampolgársági törvényt a határon túli magyarok számára tartalmazza majd a státustörvényben eddig biztosított kedvezményeket is.

Retró játékok, amiket csak a mai felnőttek ismernek fel