Sem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, sem Kuncze Gábor SZDSZ-elnök nem kíván egyeztetni az ellenzékkel Magyarország legfőbb közjogi méltóságának, a következő köztársasági elnöknek a személyéről. Gyurcsány a Népszavának adott karácsonyi interjújában azt nyilatkozta: „a kormánypártoknak lesz közös jelöltjük”, a mai helyzetben „sem ok, sem szükség, sem lehetőség nincsen egyeztetni az ellenzék pártjaival”. Kuncze pedig a tegnapi Magyar Hírlapban megjelent interjújában fogalmazott úgy: nem lát esélyt arra, hogy az államfőválasztás procedúrájában elkerüljék a harmadik fordulót. Tehát nem számol azzal, hogy az államfőt kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés.
Az MSZP elnöksége a jövő év legelején egyeztet az új államfő személyéről. Hiller István pártelnök tegnap az MSZP internetes lapján úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnök választásáról elsősorban a koalíciós partnerrel kíván majd beszélgetni, mert „nem naiv”, hogy az ellenzék támogatásában bízzon, bár annak „őszintén örülne”.
Gyurcsány Ferenc cáfolta, hogy bármiféle „érdemi” egyeztetés indult volna a köztársasági elnök személyéről. Azonban lapunk úgy tudja, hogy Gyurcsány jelöltje már megvan a posztra Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter személyében. A tárcavezetőt – aki Göncz Árpád volt államfő lánya – az SZDSZ is támogatja, kötődései a kisebbik koalíciós párthoz köztudottak. Kuncze Gábor tegnap úgy érvelt: olyan embert kell választani, akinek lehetőség szerint nincsenek direkt pártkötődései. Ez Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke számára lehet rossz hír, akit több szocialista látna szívesen a köztársasági elnöki székben. Tehát a miniszterelnöknek már „csak” saját pártját kell meggyőznie arról, hogy egy nyilvánvalóan szabad demokrata kötődésű jelöltnek engedjék át a posztot. A Fidesz, a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve, nem kíván saját jelöltet állítani. Úgy tudjuk, a nagyobbik ellenzéki párt semmiképpen sem támogatna pártkötődésű államfőjelöltet, de olyan elismert baloldali közéleti személyiséget esetleg megszavazna, aki nem sorolható az MSZP vagy az SZDSZ holdudvarába.
Mádl Ferenc köztársasági elnök várhatóan visszatér az egyetemi katedrához, hiszen a politikai realitások alapján sem lenne esélye újraválasztásának. Az elnök a Heti Válasznak úgy nyilatkozott: túl azon, hogy a parlamenti pártoktól megkeresés, felkérés nem érkezett hozzá, a realitásokat is érdemes figyelembe venni. „Ismerve a magyar politikai élet két táborra osztottságát, azt a fajta feszültséget, amely miatt már a korábban konszenzust élvező kérdésekben sem képesek a felek a párbeszédre, nehezen elképzelhető, hogy ugyanaz a személy megfeleljen két, időközben megváltozott többségű Országgyűlésnek” – mondta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök kifejtette azt is, hogy 2000-ben nehéz mérlegelés után eleve egy ciklusra vállalta a jelölést, és nagyon hiányzik neki a tanítás.
Mádl Ferenc mandátuma jövő nyáron jár le. Utódjáról a parlament dönt. Az első két szavazási fordulóban azt a jelöltet választják meg a képviselők, aki elnyerte több mint kétharmaduk bizalmát. Ez a legfőbb közjogi méltóság pártok felettiségét megtestesítő előírás, ezért szokatlan, hogy a koalíció eleve lemond a nemzet egységét kifejező személy konszenzusos megválasztásáról. A harmadik körben már egyszerű többség is elegendő az államfő megválasztásához, ezt pedig a koalíció is biztosítani tudja.
Konszenzusos elnök. Mádl Ferencet 2000 nyarán ugyancsak a harmadik fordulóban választotta államfővé a parlament, ám az első két szavazási fordulóban csak néhány szavazat hiányzott ahhoz, hogy a jelölt megkapja a kétharmados többséget. Az Antall-kormány volt miniszterére, a Fidesz, az FKGP és az MDF által támogatott jelöltre ugyanis a titkos szavazásokon az adatok alapján sok baloldali, akkori ellenzéki képviselő is voksolt. Az MSZP és az SZDSZ Mádllal szemben nem állított önálló jelöltet, sőt a két párt vezetőinek nyilatkozatai alapján arra lehetett következtetni, hogy már az első fordulóban is sikeres lehet a szavazás. A jelenlegi államfőt ugyan az akkori koalíció jelölte, ám széles körű elismertsége és párton kívülisége miatt konszenzusos személyiségnek számított. A Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után többször érte támadás a koalíciós pártok soraiból a köztársasági elnököt, a bírálatok megfogalmazásában Gyurcsány Ferenc élen járt. (MN)
