Elsőként a Magyar Tudományos Akadémia fogalmazta meg a rendszerváltozás előestéjén, 1989-ben, hogy a világban élő tizenötmilliós magyarság kutatásfejlesztőinek az akadémiája – emlékeztetett Vizi E. Szilveszter. 1990-ben bevezették a külső tagság intézményét, vagyis döntöttek arról, hogy a magyar államhatárokon kívül élő tudósok is tagjai lehetnek az Akadémiának. Ezt a rendszerváltó alapszabály-módosítást még Németh Miklós akkori miniszterelnök írta alá. A következő stáció 1994-ben következett, amikor az újonnan megalkotott akadémiai törvényben rögzítették a köztestületi tagság fogalmát a határainkon túl élő, tevékenykedő magyar kutatók számára. Mára a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy Jeruzsálemtől Nagyszebenig, Marosvásárhelytől Háromszékig, New Yorktól Sydneyig és Bécsig ezeregyszáz köztestületi tagja és kétszáz külső akadémiai tagja van az MTA-nak. Ebből huszonnyolc tag erdélyi, szlovákiai és kárpátaljai. De vannak külső tagok az Amerikai Egyesült Államokból és más országokból is – emelte ki a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Lapunk másik kérdésére Vizi E. Szilveszter kifejtette: fontos szempont lehet a helyes szavazáshoz, hogy tisztában legyünk azzal: a kettős állampolgárság intézménye régóta bevett gyakorlat a szomszédos államok szinte mindegyikében. A legjobb példa erre Románia, amelynek majd’ egymillió kettős állampolgára van. Moldávia lakosságának ugyanis hatvannégy százaléka román nemzetiségű, illetve románul beszél. Az MTA elnöke szerint a polgároknak az iménti tényeket is mérlegelniük kell, amikor elmennek a népszavazásra, és eldöntik: a magyar nemzet részének tekintik-e azokat a magyarokat, akiknek szálláshelye a magyar államhatárokon kívülre került, bár sokan közülük sohasem hagyták el szűkebb hazájukat, szülőföldjüket, családi lakóhelyüket, esetleg még falujuk határát sem.
Vizi E. Szilveszter azt is felidézi, hogy az Akadémia a nemzet hosszú távú érdekeinek képviselőjeként mindig is fontosnak érezte, hogy az ország stratégiai jelentőségű kérdéseiben állást foglaljon. Így volt ez annak idején Bős–Nagymaros ügyében, mint ahogy legutóbb a Balaton vagy a tiszai szabályozás kérdésében is. Természetes tehát, hogy nem pártpolitikai alapon nyilvánítanak véleményt, hanem a nemzet mérvadó hagyományait és jövőjét mérlegelve. Ezért is tartja fontosnak az MTA elnöke, hogy 1989-től minden elnök, Berend T. Iván, majd Kosáry Domokos és Glatz Ferenc is azonos állásponton volt, és következetesen azt a politikát folytatta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tizenötmillió magyar alkotó értelmiségének, legjobbjainak az akadémiája. Márpedig a kontinuitás e tekintetben a kezdetektől folyamatos. Ebből a célból alapította ugyanis 1825-ben gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen tett előterjesztésében az Akadémiát. Hogy magyar nyelven, a magyar nyelvet művelve a magyar nemzet számára hozzáférhetővé tegye a világ tudományos és kulturális eredményeit.
Megkérdeztük, vajon nem nagyobb veszély-e, hogy a hazai szürkeállomány – pénzügyi és erkölcsi elismertség híján – inkább az országhatárokon túl keresi a boldogulást, mint hogy a szomszéd országokból áramlanak ide más magyar nemzetiségűek. Vizi E. Szilveszter elmondta: a társadalomnak és elsősorban a kormánynak erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt jobban meg kellene becsülnie a hazai „kiművelt emberfőket”. Ez ugyanis az egyetlen kitörési pontja az EU-n belül: hogy támaszkodjon arra a tudásállományra, amit a magyarság felhalmozott, hiszen ez olyan nyersanyag, ami nem véges, s mindig újratermelhető a közoktatás, a felsőoktatás és a tudásképzés által.
Mint mondta, Klebelsberg Kunó óta hagyománya van ennek a szemléletnek, mert az egykori kultuszminiszter felismerte, hogy Magyarország Trianon után elvesztette nyersanyagkincsét, s csupán egy értéke maradt: a tudás. Ezért alapított egyetemeket, tanintézményeket, karokat s tanyasi iskolákat. Tudta, hogy ez az egyetlen lehetőségünk, mint ahogy a Kárpát-medencei kisebbségi sorban élő magyarság számára is az az egyedüli kitörési pont, ha önnön szürkeállományára épít, s a saját hazájában próbál boldogulni. Az Akadémia elnökének meggyőződése, hogy Magyarországnak ezzel a forrással kell gazdálkodnia, mert csak erre építhető a nemzet jövője.
Az MTA elnöke megerősítette: a tudós testület nem hivatott arra, hogy olyan kérdésben foglaljon állást, amelyet minden magyar állampolgárnak saját magában kell tisztáznia. Vizi E. Szilveszter azonban mindenkit arra buzdít: menjen el szavazni, és a történelmi hagyományokhoz méltóan, lelkiismeretére hallgatva adja le szavazatát.
origo.hu
5 magyar harcos a balliberális gyűlölethadjárattal szemben – évek óta büszkén állják a sarat
