Szokatlanul ellentmondásos képet mutat a Medián januári közvélemény-kutatása: javulnak a közhangulat mutatói, és januárra kedvezőbb lett a kormány megítélése is, ugyanakkor a népszavazást követő csömör mintha mégis inkább a Fidesz malmára hajtotta volna a vizet. Az év első hónapjában a biztos szavazók 46 százaléka voksolna a Fideszre, 35 százalék az MSZP-re.
*
Ez az ellenzéki párt esetében hat százalékos erősödést jelent, a szocialistáknál egypontos növekedést decemberhez képest. A választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz 53, az MSZP 41 százalékon áll.
Minden korábbinál magasabbra szökött azonban a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya – a teljes népességben 38 százalék nem tudott megnevezni hozzá közel álló pártot, és még a magukat biztos szavazónak mondók körében is 19 százalék válaszolt így a Medián kérdezőbiztosainak. A szavazóközönség január elején mért rendkívül alacsony, mindössze 47 százalékos részvételi hajlandósága egy feltételezett „most vasárnapi” választáson majdnem beállította a ciklus eddigi rekordját: a 2002-es választás óta csak tavaly júliusban volt ennél is alacsonyabb (44 százalék) a magukat biztos szavazónak mondók aránya. A hasonlóság aligha véletlen – véli a Medián elemzője, Hann Endre. A felmérés akkor is pár héttel azt követően készült, hogy egy tényleges voksolás csaknem érdektelenségbe fúlt – akkor nem népszavazás, hanem az EP-választás iránt mutatott meglehetős közönyt a lakosság a 38,5 százalékos részvételi aránnyal.
Tavaly június óta most először haladja meg az egyharmadot azok aránya, akik szerint az országban „általában véve jó irányban mennek a dolgok”, s a politikai természetű elégedetlenség is mérséklődött valamelyest: a kormány teljesítményét jónak vagy nagyon jónak tartók aránya januárban 41 százalékra nőtt – e mutató értéke 2003 júliusa óta eddig egyszer sem haladta meg a 40 százalékot. Az új kormány iránti bizalom enyhe emelkedése azonban nem hozta magával az MSZP támogatottságának tartós növekedését. A Medián elemzése emlékeztet, hogy a népszavazási kampány hajrájában, december elejére az MSZP szimpatizánsainak aktivitási szintje beérte a fideszesekét és a biztos szavazók körében novemberben mért 12 százalékpontnyi Fidesz-előny a felére apadt. A népszavazás eredménye a jelek szerint inkább az ellenzéki szavazókra volt elbizonytalanító hatással, ám ez átmenetinek bizonyult, s az indulatok elültével a bizonytalan szavazók számának csökkenése a Fidesz táborának újbóli megerősödésével járt. A Medián felhívja azonban a figyelmet, hogy ez nem jár együtt az MSZP gyengülésével.
A kis parlamenti erők és a parlamenten kívüli pártok támogatottságát ellenben az őszi–téli politikai folyamatok tovább koptatták. A biztos szavazók három százaléka voksolna most az SZDSZ-re és mindössze egy százaléka az MDF-re.
*****
Dávid Ibolya MDF-elnök, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin (MSZP), az Országgyűlés elnöke – ők a politikusok népszerűségi listájának dobogósai a Medián felmérésében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nyolcadik a sorban, Orbán Viktor Fidesz-elnök pedig a hatodik. Szembetűnő, hogy a kutatás több kormánypárti politikus, illetve kormánytag – például Lamperth Mónika belügyminiszter –, Magyar Bálint oktatási, Hiller István kulturális és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – esetében is jelentősnek mondható népszerűségnövekedést mutatott ki.
közlekedés
Autópályamatrica: szeptembertől vége!
