Felsóhajthatnak az MBA-diplomával rendelkező külföldi és hazai menedzserek. Jelentősen nő azon cégek és vállalatok száma, amelyek egyre jobban és komolyabban érdeklődnek az olyan szakemberek iránt, akik bizonyíthatóan jelentős szakmai múlttal – és ezt megkoronázandó – még MBA-diplomával is rendelkeznek. A humánerőforrás szakemberei kimutatták, hogy az MBA-diplomásokat elsősorban a banki és a tanácsadói szféra keresi. A Wharton MBA karriermenedzsment igazgatója szerint az üzleti élet kezd újra „beindulni”, és egyre nagyobb az igény az MBA-diplomások iránt, hiszen bebizonyosodott, hogy ők valóban többet tudnak.
Amíg 2003-ban a cégek 23 százaléka vallotta azt, hogy fejlődésükhöz és árbevételük növeléséhez nincs szükségük MBA-diplomásra, addig mára ez az arány már csak 12 százalék. Ha a statisztikai eredmények nem csalnak és a növekedési trend nem változik, jövőre már szinte hiány lesz a piacon a másoddiplomás MBA-menedzserekből. Ez jó hír a végzett és a jelenleg tanuló diákoknak, de az iskoláknak is. Ennek köszönhető, hogy hazánkban is növekvőben van a képzésre jelentkezők száma, akik immár igen nagy választék közül válogathatnak. Érdemes azonban itt is a minőséget választani, és egy jó nevű egyetem által (pl. BME MBA, BKÁE, CEU) kibocsátható diploma után vadászni.
Az Univerzum piackutató társaság minden évben közzéteszi kimutatásait azzal kapcsolatban, hogy melyik az ötven legvonzóbb munkáltató az MBA-diplomával rendelkező menedzserek szemében. A felmérés kimutatja azt is, hogy hány százalékos az MBA-végzettek aránya a top 5-ös felső vezetésben.
Minden évben számos felmérés készül világszerte azzal kapcsolatosan, hogy milyen cégek alkalmaznak elsősorban MBA-végzettséggel rendelkező menedzsereket. Külföldön bevett gyakorlat, hogy maga az iskola rendelkezik egy „munkaközvetítői szolgáltatással”, hiszen a vállalatok maguk is megkeresik az iskolákat, hogy minél hatásosabb módon érjék el a célközönséget. Hazánkban az iskolákra nem jellemző ez, hiszen számos diákot maga a munkaadója iskoláztat, így valóban etikátlan lenne a cégekkel szemben, ha az iskola „eladná” diákjait egy-egy jobb helyre. Külföldön a cégek, ha már elégedettek egy adott iskolával, tehát már alkalmaznak ott végzett vezetőt, aligha váltanak más oktatási intézmény felé. Természetesen maguk a végzősök is vadásznak a számukra legmegfelelőbb állásra, hiszen valljuk be, azért járnak iskolába, hogy helyzetükön változtassanak. Míg külföldön gyakori az, hogy a cég magasabb pozícióba veszi vissza a már végzett menedzsert, addig itthon ez még nem bevett szokás a munkáltatóknál. Igaz, nálunk is vonzóbb ajánlatokra számíthatnak a frissdiplomások.
A munkaadók elsősorban az alábbi „adottságok” alapján válogatnak: a legfontosabb a kommunikációs készség és a fellépés. Felmérések bizonyítják, hogy az MBA-diploma egyfokú magabiztosságot, büszkeséget áraszt tulajdonosáról, ez igen pozitívan hat egy-egy állásinterjún. Második helyen áll a teljesítményorientáltság, ezt követi az alkalmazkodási képesség, ki hogyan tud azonosulni a vállalattal. Ide tartozik a kultúra, a megjelenés, a beszédkészség, a mosoly. Csupán ezt követi a szakmai gyakorlat, a munkaköri múlt, a menedzseri ismeretek bizonyítása. A munkáltató természetesen érdeklődik az MBA-diplomát kiadó iskola múltja és „pályafutása” iránt is, igaz ezt nem minden esetben magától a jelentkezőtől várja. Mindezek felsorolása mellett érdemes megemlíteni, hogy ha a jelentkező elbukja az első feltételt, esélye sincs a munka elnyerésére.
Miért szeretik a cégek az MBA- végzettséggel rendelkező vezetőket? A felmérések szerint a diplomások képesek sokkal analitikusabban, stratégiákban gondolkodni, mint az átlag. Mit nem szeretnek a cégek az MBA-végzettséggel rendelkezőkben? A realitástól igen csak elszakadt fizetési elvárásokat. Ez minden munkaadó rémálma, hiszen a felső vezetők úgy gondolják, hogy egy MBA-diploma megsokszorozza a fizetésüket. Ez ebben a formában sehol a világon nem igaz, a munkavállaló felértékelődik, azonban arányosan korábbi tapasztalataival, ismereteivel, végzettségével és az adott normák szerint. A második dolog, amit elront minden MBA-s az állásinterjún, hogy azon nyomban vezérigazgatói posztot szeretne magának. Ez is negatívan hat a munkaadó szemében, még abban az esetben is, ha a jelentkező alkalmasnak is bizonyulna adott időn belül felsőbb szintű beosztásra.
Mi ebből a tanulság? Tanulmányozzuk az adott állás adta lehetőségeket, az előző személyek vezetési stílusát, az adott cég mentalitását, munkakultúráját, és csak akkor rukkoljunk elő magunkkal és MBA-diplománkkal, ha a céggel azonos szintű partnernek érezzük magunkat.
MBA-végzettek aránya a felső vezetésben
Forrás: Fortune
| 2004 | 2003 | Vállalat | Arány |
| 1 | 1 | McKinsey & Co. | 14,97% |
| 2 | 5 | Citigroup | 9,86% |
| 3 | 2 | Goldman Sachs Group | 9,79% |
| 4 | 13 | IBM | 9,48% |
| 5 | 11 | Johnson & Johnson | 8,45% |
| 6 | 7 | BMW | 8,37% |
| 7 | 4 | Bain & Co. | 8,22% |
| 8 | 6 | Coca-Cola | 7,57% |
| 9 | 8 | General Electric | 7,56% |
| 10 | 26 | Booz Allen Hamilton | 7,36% |
