Robert C. Castel: Megdőlt az energiaháborúk régi tabuja + videó

Az orosz–ukrán háború új fázisba lépett az energetikai hálózatok elleni támadásokkal, amelyek korábban tabunak számítottak a nemzetközi konfliktusokban. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Front podcast legutóbbi adásában elemezte a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokat. Rámutatott, hogy ezek az akciók nemcsak az érintett országokat, hanem egész régiók energiaellátását veszélyeztetik. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kontinens válasza még várat magára.

Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója Fotó: Csudai Sándor

A Front című podcast legújabb adásában Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő elemezte az orosz–ukrán háború alakulását, különös tekintettel az energetikai infrastruktúrák elleni támadásokra. Castel hangsúlyozta: a Barátság kőolajvezeték elleni ismétlődő támadások jelzik, hogy a nemzetközi energiahálózatok elleni hadműveletek korábbi tabuja megszűnt. Hasonló lépéseket korábban jellemzően csak nem állami szereplők, például terroristák hajtottak végre, ám ma már államok is alkalmazzák ezt az eszközt.

A szakértő rámutatott: Európa különösen sérülékeny, hiszen földgáz- és olajvezetékek egész hálózata köti össze a kontinens országait. Egy-egy támadás következménye nemcsak az érintett országot sújtja, hanem egész régiók energiaellátását veszélyezteti. Castel szerint az európai vezetés nem mérte fel reálisan ennek hosszú távú kockázatait, miközben az Északi Áramlat felrobbantása után sem történt válaszlépés. Írtunk róla, hogy egy ukrán férfi vezetésével egy hétfős csapat hajtotta végre a merényletet, amely megrengette Európa energiabiztonságát. Az elemző szerint ez precedenst teremtett: 

a jövőben sem várható határozott uniós fellépés hasonló támadások esetén.

Az elemző kitért arra is, hogy az ukrán dróntámadások oroszországi olajfinomítók ellen több szinten is nyomást gyakorolnak Moszkvára:

• csökkentik az orosz bevételeket, 
• üzemanyaghiányt idéznek elő az orosz civilek körében,
• és közvetetten hatnak a hadsereg működésére is. 

Ugyanakkor a statisztikák alapján ezek a támadások eddig legfeljebb az orosz olajtermelés 17 százalékát bénították meg rövid időre, így nem hoznak döntő fordulatot a háborúban.

Castel szerint Magyarország és Szlovákia reakciói – például az érintett ukrán parancsnok kitiltása – teljesen beleillenek a történelmi mintázatokba, hiszen országok korábban ennél kisebb okok miatt is háborút indítottak. 

Az energiahálózatok elleni támadások új korszakot nyitottak az európai biztonságpolitikában, amelyre a kontinens még nem találta meg a megfelelő választ. 

Ez a gondolat nyitva hagyja a kérdést: ha az energetikai hálózatok elleni támadások legitim hadieszközzé váltak, vajon képes lesz-e Európa valaha közösen megvédeni saját infrastruktúráját?

Borítókép: Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (Fotó: Csudai Sándor)