A vitaindító Chrudinák Alajos kifejtette, hogy a hazai sajtó 95 százaléka magyargyűlölő, lesajnálja az országot, világpolgárságra vágyik, és ezért játszott óriási szerepet a kettős állampolgárság megtagadásában. Az újságíró Thomas Jefferson szavaival állította: sokkal hasznosabb, ha az országnak nincs kormánya, és a sajtónak van szabadsága, mint fordítva. Antall József és Orbán Viktor megteremthette volna a sajtószabadságot, de az ő köreikben is voltak, akik elijesztették őket az általuk felvázolt lehetséges következményekkel, ez pedig a két politikus kormányának vereségéhez vezetett – fejtette ki a televíziós újságíró. Hozzátette: mindennek az előzménye az elmúlt 45 év nemzetellenes politikája, amikor Aczél Györgygyel az élen mindenki az antiszemitizmus és a nacionalizmus veszélyeiről írt kolumnás cikkeket.
Kondor Katalin szerint a médiumokból eltűnt a köz szolgálata, de amíg egyetlen ember van a világon, aki a szépre és az erkölcsösre kíváncsi, hogy értelmesebb életet éljen ezáltal, addig szükség van közszolgálati sajtóra. A Magyar Rádió elnöke szerint azonban a sajtó és az erkölcs ma válságban van, és állandó fenyegetettségben él. Kondor Katalin kitért arra, hogy a multinacionális tőkecsoportok már a nyolcvanas években kivetették hálójukat a médiára, de mintha el sem telt volna tizenöt esztendő, a mai megyei lapok is a rendszerváltozás előtti időket tükrözik. Összlapszámuk meghaladja az országos politikai lapokét, ezért hatalmas erőt képviselnek. Kondor úgy látja, a magyar sajtó helyzetét befolyásolja a máig nem szűnő médiaháború és a sikertelen médiatörvény, amelyet senki nem tart be. Akik viszont a törvényt megváltoztathatnák, azok részéről nincs meg politikai akarat. A rádió elnöke sérelmezte, hogy ma már a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke is beleszól a közmédium gazdálkodásába, és figyelmeztetett, hogy 1994 óta reálértékben egyre kevesebb pénzt kap a közrádió. Szerinte a magyar sajtó olyan, mint a társadalom, amelyet tükröz, és mélyülnek a politikai árkok, ez megjelenik a médiumokban is. – Az az igazság létezik, amit én gondolok, nem az, amit az MSZP vagy a Fidesz diktál, mert az értékrendek kifejezését senkitől sem lehet elvitatni – fűzte hozzá a közrádió elnöke. Szerinte amíg különböző értékrendek léteznek, lesz műsor, amely balra vagy jobbra húz, csak a helyes arányt kell megtalálni a Magyar Rádióban.
A Duna TV jól járt
MTI
Csak a Duna Televízió számolhat az idén a múlt évinél nagyobb költségvetési forrásokkal a közszolgálati médiumok közül, míg a jelenlegi állás szerint a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Magyar Távirati Irodának a 2004-esnél kevesebb állami pénzzel kell beérnie – derül ki a költségvetési törvényekből és az intézmények menedzsmentjének nyilatkozataiból.
Tavaly körülbelül 7,3 milliárd forintot fordított az állam a Magyar Televízió sugárzási díjának fizetésére; ez az összeg az idén félmilliárddal csökken – közölte Holub Katalin. Mindösszesen három és fél milliárd forinttal kevesebbel kénytelen állami forrásból beérni 2005-ben, mint a múlt évben – fejtette ki a szóvivő. Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke az MTI-vel azt közölte: piaci bevételeiket is alapul véve az idén várhatóan háromszázmillió forinttal kevesebből gazdálkodhat a médium, mint tavaly.
A Duna Televízió a tévékészülékek üzemben tartási díjának kompenzációjára tavaly 5,164 milliárdot kapott, míg az idén ez az összeg 6,023 milliárd forint – mondta Szekeres László ügyvezető alelnök. Az MTI az idén kevesebb költségvetési forrást kap, mint 2004-ben – mondta Vince Mátyás elnök. Tavaly a 1,607 milliárdos juttatáshoz társult még egy 200 millió forintos, az elmaradt műszaki fejlesztéseket finanszírozó, valamint a létszámleépítés költségeit álló, 420 milliós keret. Ezzel szemben a parlament által elfogadott idei büdzsé kétmilliárdos állami juttatást tartalmaz.
