Egyre nagyobb áldozatot követel a lakosságtól a háztartások kiadásainak több mint 36 százalékát jelentő háztartási energia és szolgáltatási rezsiköltség kifizetése, amelyek díjai tavaly az átlagos inflációt jelentősen meghaladó mértékben nőttek. Miközben a KSH adatai szerint a reálbérek 0,4 százalékkal csökkentek, a lakhatási költségek alaposan megugrottak: a vízdíjért és a társasházi közös költségért 11 százalékkal, a vezetékes gázért és elektromos energiáért 12 százalékkal, a szemétszállításért pedig 16 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy évvel korábban.
A legjelentősebb drágulást a csatornadíjnál regisztrálták, ami 19 százalékkal kerül többe.
*
Az áremelkedésekkel párhuzamosan a szolgáltatási számlák kifizetésében jelentkező, egyre nagyobb késedelem figyelhető meg.
Az ország legnagyobb távhő-szolgáltatója, a Főtáv Rt. lejárt számlákból adódó kintlevőségei tavaly elérték a másfél milliárd forintot. A távfűtést igénybevevők mintegy öt százaléka nem tudja határidőre kifizetni a számláit – tájékoztatta lapunkat Sturdik Miklós, a vállalat szóvivője, hozzátéve: a 180 napon túl is rendezetlen számláikat a Díjhátralék Kezelő Rt.-nek kénytelenek továbbítani.
A szociális fórum legújabb felmérése szerint tavaly hárommillió magyarnak kellett megélnie a minimálbér felénél kevesebből, míg egymillió embernek a rezsiköltségek kifizetése után mindössze 3400 forintja maradt megélhetésre.
A legújabb jegybanki kimutatások szerint tavaly romlott a bankok hitelportfóliójának minősége. Ehhez a folyamathoz a problémás hitelek egyre bővülő állománya és a hitelezési aktivitás lassulása mellett hozzájárult az is, hogy az élesedő verseny miatt nagyobb lett a kockázatvállalás a bankok részéről. Ugyanezt a tendenciát támasztja alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legutóbbi beszámolója is, amely szerint a problémás minősítésű tételek aránya a 2003. végi 1,75 százalékról 1,94 százalékra emelkedett 2004. szeptember végére, miközben a külön figyelendő hitelek aránya a teljes hitelállományon belül elérte a 4,21 százalékot.
*****
A lakosság bő négy tizedének romlott az anyagi helyzete, közöttük is 12 százalék jelentős mértékű lecsúszásról számolt be – derül ki az Ecostat Gazdaságelemző Intézet legújabb felméréséből, amely szerint a megkérdezettek mindössze 15 százaléka gondolja úgy, hogy tavaly javult a pénzügyi helyzete. A megkérdezettek fele úgy látja, a múlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, 31 százalékuk kisebb, 20 százalékuk viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást összesen 14 százalék vélt felfedezni, többnyire ők is csak kismértékűt. Három tizedük úgy látja, nem történt érdemi változás hazánk gazdasági helyzetében.
Drasztikus vagyonvesztés.
