A felháborodás akkor élesztette újjá a Budapest–Zugligeti Egyesületet, amikor is az egyesület szervezésében az emberek megszállták a fejlesztést tárgyaló tanácsülést, több százan vonultak a Moszkva térre, hogy a pusztítás ellen tüntessenek. A zugligeti és környékbeli iskolások, szüleik, barátaik, természetvédők élőláncot fontak a Fácános köré, hogy a rombolás nehogy elkezdődhessen. Ekkor sikerült megakadályozni, hogy e természeti értéket felszámolják. Tizenöt évig mondhatni csönd volt, a zárt területet őrizték, állami tulajdon maradt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében. Most a Gyucsány-kormány elmúlt hónapjaiban, amikor mindent gyorsan el akarnak adni, amikor mindenből pénzt akarnak csinálni, ismét szemet vetettek e páratlan értékre.
De miért kell megvédeni a Fácánost? Miért fontos ez a Béla király út, a Zugligeti út és a Csermely út által határolt terület közvetlenül a zugligetieknek, a svábhegyieknek, a kerületieknek és tágabb értelemben Buda és az egész főváros számára? Ez csak egy történeti áttekintéssel érthető meg azon túl, hogy már az utolsó érintetlen erdős parkok egyike a Normafán kívül. Svábhegy történetével behatóan foglalkozott Siklóssy László, erről egy összegző könyvet is megjelentetett 1929-ben, majd a Budapest–Zugligeti Egyesület elnöke, Salamin András is írt 2001-ben egy csaknem hétszáz oldalas könyvet Buda-hegyvidéki vasutak címmel, melynek során részletesen bemutatja e térség legfontosabb megmentésre szánt régi épületeit, természeti kincseit.
Egy 1836-os úti beszámoló említi először a majorban található Fácán vendéglőt, amely ünnepnapokon táncos mulatóhelynek számított: „…egy más vendéglőház mellett elillanva, hol sokszor egy falombozatú hajlék alatt derekasan tánczolnak…” A vendéglő elnevezését a környéken költő fácánokról és a nevezetes fácánvadászatokról kapta. A fácánok évszázadokon át kedvelték e környéket Harangvölgy, Normafa, Disznófő, Tündérszikla stb. bokros, ligetes környezete miatt. (Az Árnyas úti, majd a Szilassy úti lakótelep megépítése elpusztította a fácánok kedvelt költő- és tartózkodási helyeit.) Az U alakú Fácán vendéglő a XIX. század egyik legkedveltebb hegyi kiránduló- és mulatóhelye lett. Egy kis hangulatjelentés Lakner Sándortól, a kor krónikásától 1845-ből, amikor ironikus beszámolót közöl a vendéglő pünkösdhétfői életéből: „Délután visszaballagnánk a híres Fáczánhoz. Ennek egy tágas szobája táncteremmé volt alakítva. A zenészek kissé becsípve lévén oly kebellázító accordokat csaltak ki hangszereikből, hogy az udvari komondor vonítani kezdett, egy jóízűen falatozó vendég fogai vízcseppeket izzadtak, két sörnél politizáló mesterembernek hajszálai pedig annyira fölmeredtek, hogy másnap lágyító kenőcsök segedelmével is alig lehet azokat merevségökből lesimítani…”
Az ironikus megjegyzésekből is kiderül, hogy ez a mulató a köznép számára adott helyet. Ezt a jó szokását egészen 1945-ig megtartotta, mert bármennyire is fejlesztették a Fácánost és környékét, az továbbra is mindenki számára megközelíthető volt. 1855-ben már jótékonysági hangversenyt is rendeztek itt a svábhegyi kápolna felépítésének támogatására. Miután a majorsági vendéglő forgalma és népszerűsége egyre nőtt, így arra késztette Rieglert, a tulajdonost, hogy a kor egyik leghíresebb építészével, Hild Józseffel terveztessen egy klasszicista üdülőszállót. A hegyvidék legjelentősebb épületeként az új Fácánhoz (zum Fasan) címzett vendégfogadó 1856-ban készült el, ami a mai napig épen emlékeztet a majd’ másfél évszázaddal ezelőtt épült szálloda pompájára. A Fácán üdülőszálló megnyitásával nagy élet kezdődött a hegyen. A hétvégi zenés-táncos mulatságok mellett 30 szoba várta a pihenni, üdülni, mulatni vágyó városiakat. A Vasárnapi Újság 1866-ban már arról számolt be, hogy hintók, társas kocsik, fogatok vitték fel Pestről a pihenni vágyókat a Fácánosba, ahol reggelire friss tejet, tejfölt, apró retket, írósvajat lehetett rendelni. Ott Antal úr, az új tulajdonos pedig nemcsak jeles konyhát tartott, hanem jóféle borokat és hideg Kőbányait.
A századforduló ezen a környéken is jelentős beruházásokat hozott. Megépült a Zugligetig, a Laszlovszky majorig tartó villamospálya, ahonnan még könnyebben lehetett megközelíteni a Fácán fogadót. A Csermely-völgy felőli hegyoldalban felépült a Cselédszállás, az oromfalakat konzolos erkély, az épület falait míves téglaarchitektúra díszítette. Ha a vendégek nem fértek el az üdülőszállóban, akkor itt is megszállhattak. A háború után szükséglakásokat alakítottak ki. Az itt lakók csak „megbízható” emberek lehettek, akik nem veszélyeztették a zárt terület külvilág számára rejtőzködő életét. Salamin András kutatásai szerint ez a terület nemcsak egyszerűen oktató-katonai bázis volt, hanem rejtőzködőhely is, mert itt pihente ki a „nyugati imperializmus” ellen elkövetett terrorcselekményeit – a dolgozók elbeszélése szerint – a hírhedt nemzetközi terrorista, Carlos, aki jelenleg Franciaországban tölti életfogytiglani börtönbüntetését. A lepusztult cselédház aztán a kerületi önkormányzat tulajdonába került, és a bent lakóknak 1992-ben 50 millió forintos befektetéssel más kerületi lakásokat juttattak. 1996-ban a XII. kerületi önkormányzat az épületet helyi védelem alá helyezte. Az üdülőterületen még egy jelentős épületet emeltek a XX. század elején, az úgynevezett Horthy-villát. A környékről származó Engelhardt család leszármazottjának elmondása alapján az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István katonatársaival, barátaival a Fácán vendégfogadóba járt vigadni.
Sokan kérdezik, mi lesz a Fácánossal ma, lesz-e még egyszer mindenki számára vigalmi, kulturális negyed, mint hajdanán? Salamin András kerületi önkormányzati képviselő és a Budapest–Zugligeti Egyesület elnöke szerint újabb privatizációs, beépítési szándékokra kell számítani. Az Orbán-kormány alatt tervezték, hogy itt helyezkedne el a mindenkori miniszterelnöki rezidencia. Ennek örültek a kerületiek, az önkormányzat és az egyesület is, mert folyamatos gondozás alá kerültek volna a műemlék épületek és biztosítva lett volna a terület egysége, nem épültek volna toronyházak. Ez a terv azonban nem valósult meg. A XII. kerületi önkormányzat rendezési tervében a csaknem kilenchektáros Fácánost megtartotta erdőterületnek, amelynek csak két százalékra építhető be – megtartva az eredeti épületeket –, de az is csak erdőgazdálkodás céljából. Átminősítésére csak az önkormányzat tehet javaslatot. Salamin András úgy látja, hogy erre nemigen kerülhet sor. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság évek óta árulja ezt a hatalmas területet, hatalmas pénzért, de erdőt senki sem akar venni a város közepén, anélkül, hogy oda ne építhessen. Az egyesület elnöke bizakodó, mert közben folyik az állagmegóvás, ha lassan is, de renoválják, megerősítik a Hild- épületet (Fácán vendéglő), a Cselédszállás pincéjét és a Horthy-villát.
A zugligetiek végül is azt szeretnék, ha ezen a helyen kulturális centrum épülne ki, vendéglátással, a meglévő épületek igénybevételével. Az egyesület elnöke azt is szeretné, ha ismét használható lenne nappal a Fácánoson keresztül kanyargó, gesztenyefákkal övezet turistaút, amely összeköti a Hild-féle üdülőszállót a Csacsi heggyel, a Disznófővel és a Szent Anna-kápolnával. Ez így volt – ötven évet kivéve – másfél évszázadon keresztül. Miután újra üres a kincstár, mint volt 1989-ben – magyarázta Salamin András –, kiadták a jelszót, hogy fel kell tölteni bármi áron. Ennek kormányzati áldozatául eshet a Fácános is.
– Ezért, aki, akik ezt elvtelenül kiárusítanák, azok ellen összefogunk – mondta szenvedélyesen Zugliget őre. Ha kell, ismét élőláncot fonunk a Fácános köré.
Franciaország
Franciaországban fellázadtak a gazdák
