Gyurcsány Ferenc napirend előtt gyalázatosnak és szégyenletesnek nevezte azokat a szerinte rosszízű, méltatlan politikai vádakat, amelyek az újabb ügynökbotrány apropóján megfogalmazódtak. – A korábbi kormányok nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy korrekten, átláthatóan, jogszerűen tárják fel a múltat, mert ha ezt megtették volna, ma nem itt tartanánk – vélekedett Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásában. A kormányfő szerint az országnak a múlt helyett a jövőbe kell fordulnia, egyben a kormány új átvilágítási törvényjavaslatának támogatására kérte a képviselőket.
Demeter Ervin (Fidesz) volt titokminiszter szerint az alkotmányba kell foglalni, hogy ne gyakorolhasson közhatalmat olyan személy, aki 1990 előtt együttműködött a politikai rendőrséggel, annak „termékeit fogyasztotta”, vagy részt vett annak irányításában.
*
Demeter Ervin úgy vélte hogy biztosítani kell nemcsak a III-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét, illetve gyorsított eljárásban kell felülvizsgálni a minősített iratokat. – 1989 decemberében és 1990 januárjában az iratok jelentős részét széthordták és megsemmisítették olyan parlamenti képviselők közreműködésével, akik ma is szocialista padsorokban ülnek – jelentette ki Demeter Ervin.
Demszky Gábor szerint az Antall Józsefnek is átadott ügynöklistával a titkosszolgálatok és a velük összefonódott egyes politikai erők azt akarták üzenni, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ügynökök nevét, hiszen a demokratikus pártok is érintettek. A főpolgármester úgy véli, hogy Antall meg is fogadta a tanácsot, hiszen abban a ciklusban nem született törvény a múlt megismerhetőségéről, és az utána következő két kormány sem alkotta meg a szükséges jogszabályokat. Demszky elismerte ugyanakkor, hogy ő 1990-ben Antall József környezetéből kettős áttétellel megkapta ezt a listát.
Magyar Bálint oktatási miniszter az SZDSZ-es főpolgármesterrel együtt elítélte azt a módszert, hogy az internetre tesznek fel különféle listákat. Magyar arról beszélt, hogy Demszkyvel együtt levelet írtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, amelyben további iratok átadását kérik az intézménytől, illetve a jelentéseket készítő hálózati személyek adatait. A miniszter szerint a levéltár nem ügyfélbarát, hiszen nem adott át részükre minden, személyükkel kapcsolatos iratot. Mint fogalmazott, sem a megfigyeltekről készült fényképfelvételeket, sem az esetleges lehallgatások jegyzőkönyvét nem ismerhetik meg, sem pedig a megfigyelteket érő retorziók kiötlőiről nem tudhatnak meg információkat az egykori áldozatok.
László Boglár kormányszóvivő tegnap bejelentette: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vizsgálatot kezdett a hét végén nyilvánosságra hozott ügynöklista hitelességének megállapítására.
Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: nem tud a szóvivő által említett hitelességvizsgálatról. – Az NBH és az Információs Hivatal munkatársainak azt a feladatot adtam, hogy vizsgálják meg, történt-e jogsértés az adatok kiszivárogtatásával, amelyre még ezen a héten választ kapok – jelentette ki Tóth .
Varga László, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója tegnap úgy vélte, hogy a névsort 1989 novembere körül állíthatták össze, csakúgy, mint a Németh Miklós által készíttetett listát, azonban azon volt olyan név, ami ezen nincs. – Minden lista manipulált, mivel a nyilvántartás annak idején nem listák alapján történt, valamilyen szempont alapján kezdtek kiválogatni a kartonrendszerből neveket – jelentette ki. A listán szereplők közül néhányan már vasárnap beismerték, hogy volt valamilyen kapcsolatuk az állampárt belügyminisztériumával.
Foky Ottó animációsfilm-rendező beszélt beszervezéséről, de úgy nyilatkozott: nem jelentett.
Szegvári Katalin, az ismert televíziós műsorvezető a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett nyílt levélben beszélt múltjáról, amelyben felhívta a figyelmet, hogy éppen azok életével játszik, akiket többek között saját felesége nagyapjának köszönhetően megzsaroltak és beszerveztek. Szegvári jelezte, hogy a kormányfőt személyes ellenségének tekinti.
Fényi Tibor, az SZDSZ egyik alapítója az internetes lapnak beismerte, hogy jogosan szerepel a listán, miután két ismerőséről jelentést írt.
Bohó Róbert, az ’56-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör tagja elismerte, hogy 1972-ben a III/II-es ügyosztályra szervezték be, majd később áthelyezték a III/III-as ügyosztályra, ahol a rendszerváltásig állt állományban.
Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője lapunk kérdésére elmondta: az átvilágítóbírák 1998. július 15-én kelt határozata megállapította, hogy semmilyen formában nem működött együtt a törvényben megjelölt szervezetekkel. Dombóvári Gábor tévés műsorvezető, Győri Béla, a MIÉP szóvivője, Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató és Gombár János, az MTV Ablak című műsorának egykori főszerkesztője is cáfolta, hogy jelentést írt volna a III-as csoportfőnökségeknek.
Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője elismerte ugyan, hogy a rendszerváltás előtt megpróbálták beszervezni, de kijelentette, hogy nem volt ügynök, senkiről sem jelentett.
Ismert: a hét végén egy magát Szakértő 90-nek nevező ismeretlen személy egy kétszáztizenkilenc főből álló ügynöklistát helyezett el az angelfire.com nevű külföldi internetes tárhelyszolgáltatónál. Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia és Horváth Balázs egykori belügyminiszter is egyetértett azzal: a lista nagymértékben hasonlít a Németh Miklós által Antall Józsefnek és Göncz Árpádnak átadott listával. Ezzel a pártállam utolsó miniszterelnöke azt kívánta láttatni, hogy az akkori ellenzék soraiban is voltak ügynökök, így az MSZP vagy az MSZMP tagságából senkit nem tüntettek fel a listán. A hét végén bemutatott dokumentumon viszont feltűnően sok egyházi vezető neve szerepel. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jelezte: bűncselekménynek számít az ügynöklista bemutatása és az azon szereplő adatok idézése is.
origo.hu
Luxusnyaraló csak milliárdosoknak? – Így szálltak el az árak a Balatonnál
