Megemelné az osztrák közlekedési miniszter az autópályákon érvényes sebességhatárt. Hubert Gorbach a News című hírmagazinnak nyilatkozta a napokban, hogy egyelőre kísérleti szakaszokon, Felső- és Alsó-Ausztriában már jövőre engedélyeznék az óránként 160 kilométeres sebességet, de csak olyan helyeken, ahol legalább háromsávos az út, valamint az időjárás és a forgalom sűrűsége is megfelelő a gyorsabb haladásra. Ahol emelik a határt, ott különleges fényjelzések lassíthatják az autósokat. Az első ilyen forgalomszabályozó berendezést idén májusban Innsbrucknál helyezik el, majd további ötöt az év végéig Ausztria-szerte. Ha a kísérlet beválik, 2008-ban az egész országban megemelhetik a sebességhatárt – vélekedett a miniszter.
Gorbach nyilatkozata után több osztrák szervezet közzétette ellenvéleményét. Százhatvanas tempónál a tűréshatárt is meg kellene változtatni 200-210 kilométerre óránként. Ez azonban elképzelhetetlen – mondta Ursula Messner, a közlekedésbiztonsági kuratórium tagja, aki attól tart, hogy a megengedett sebesség emelése miatt annak ellenére is több lesz a súlyos baleset, hogy az autók nagy részében van légzsák és blokkolásgátló.
Az osztrák közlekedési klub (VCÖ) fölhívta a figyelmet arra, hogy tizenöt európai országban alacsonyabb az autópályákon megengedett sebesség, mint Ausztriában. Nyolcban közülük csupán száztízzel lehet hajtani a sztrádákon, további hatban pedig százhúsz a felső határ. A nem EU-tag Norvégiában legfeljebb kilencvennel mehetnek az autópályákon közlekedők – mutatott rá a VCÖ. Csupán a németeknél és az olaszoknál magasabb a limit. Németországban nincs korlátozás, Itáliában száraz, háromsávos autópályán százötvennel is lehet haladni. Viszont ha százharminc helyett százhatvannal hajt az autós, akkor normál körülmények között ötven méterrel nő meg a fékút – figyelmeztetett Wolfgang Rauh, a VCÖ szakértője.
Elképzelhetetlennek tartja Oberling József, a magyar autópálya-rendőrség munkatársa, hogy hazánkban hasonló változtatásokat vezethetnének be, de az osztrák kezdeményezést is kétkedve fogadta. Miként lapunknak elmondta: akkor is akadtak ellenzők, amikor néhány éve százharmincra emelték a limitet az autópályákon. A szakember szerint nem megfelelő a magyar járműpark állapota a túl gyors közlekedéshez, hiszen még mindig sok nálunk a régi autó. De a vezetési morálban is sok hibát lát, ami veszélyessé teszi a közlekedést Magyarországon. Ráadásul nálunk nincsenek több száz kilométer hosszú sztrádaútvonalak, így húsz-harminc kilométeres óránkénti sebességnövekedéssel csupán néhány percet nyernek a gyorshajtók, és nem biztos, hogy ez megéri a kockázatot – tette hozzá.
Hasonlóképp vélekedett Kovács László, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakértője. Elmondta: nálunk azért sem lehetne növelni a sebességhatárt, mert míg a statisztikák szerint a németek és az osztrákok nyolcvan százaléka köti be magát, nálunk jó, ha az autósok fele használja a biztonsági övet. Így pedig még a százharminc is sok – jegyezte meg a szakértő.
Nálunk a gyorshajtás okoz gondot. – Magyarországon a közlekedési balesetek 27 százalékát a gyorshajtás, illetve a megengedett sebesség túllépése okozza – közölte lapunkkal Szilágyi Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékese. – Ezért rövid távon nem tervezzük az autópályákra érvényes 130 kilométeres óránkénti sebességhatár felemelését. Mivel az EU tagállamok közúti közlekedési szabályainak egységesítésére eddig még nem készült javaslat, így valamennyi európai ország az 1968-ban elfogadott közúti közlekedési egyezmény alapján határozza meg szabályait.
