Megemelné az osztrák közlekedési miniszter az autópályákon érvényes sebességhatárt. Hubert Gorbach a News című hírmagazinnak nyilatkozta a napokban, hogy egyelőre kísérleti szakaszokon, Felső- és Alsó-Ausztriában már jövőre engedélyeznék az óránként 160 kilométeres sebességet, de csak olyan helyeken, ahol legalább háromsávos az út, valamint az időjárás és a forgalom sűrűsége is megfelelő a gyorsabb haladásra. Ahol emelik a határt, ott különleges fényjelzések lassíthatják az autósokat. Az első ilyen forgalomszabályozó berendezést idén májusban Innsbrucknál helyezik el, majd további ötöt az év végéig Ausztria-szerte. Ha a kísérlet beválik, 2008-ban az egész országban megemelhetik a sebességhatárt – vélekedett a miniszter.
Gorbach nyilatkozata után több osztrák szervezet közzétette ellenvéleményét. Százhatvanas tempónál a tűréshatárt is meg kellene változtatni 200-210 kilométerre óránként. Ez azonban elképzelhetetlen – mondta Ursula Messner, a közlekedésbiztonsági kuratórium tagja, aki attól tart, hogy a megengedett sebesség emelése miatt annak ellenére is több lesz a súlyos baleset, hogy az autók nagy részében van légzsák és blokkolásgátló.
Az osztrák közlekedési klub (VCÖ) fölhívta a figyelmet arra, hogy tizenöt európai országban alacsonyabb az autópályákon megengedett sebesség, mint Ausztriában. Nyolcban közülük csupán száztízzel lehet hajtani a sztrádákon, további hatban pedig százhúsz a felső határ. A nem EU-tag Norvégiában legfeljebb kilencvennel mehetnek az autópályákon közlekedők – mutatott rá a VCÖ. Csupán a németeknél és az olaszoknál magasabb a limit. Németországban nincs korlátozás, Itáliában száraz, háromsávos autópályán százötvennel is lehet haladni. Viszont ha százharminc helyett százhatvannal hajt az autós, akkor normál körülmények között ötven méterrel nő meg a fékút – figyelmeztetett Wolfgang Rauh, a VCÖ szakértője.
Elképzelhetetlennek tartja Oberling József, a magyar autópálya-rendőrség munkatársa, hogy hazánkban hasonló változtatásokat vezethetnének be, de az osztrák kezdeményezést is kétkedve fogadta. Miként lapunknak elmondta: akkor is akadtak ellenzők, amikor néhány éve százharmincra emelték a limitet az autópályákon. A szakember szerint nem megfelelő a magyar járműpark állapota a túl gyors közlekedéshez, hiszen még mindig sok nálunk a régi autó. De a vezetési morálban is sok hibát lát, ami veszélyessé teszi a közlekedést Magyarországon. Ráadásul nálunk nincsenek több száz kilométer hosszú sztrádaútvonalak, így húsz-harminc kilométeres óránkénti sebességnövekedéssel csupán néhány percet nyernek a gyorshajtók, és nem biztos, hogy ez megéri a kockázatot – tette hozzá.
Hasonlóképp vélekedett Kovács László, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakértője. Elmondta: nálunk azért sem lehetne növelni a sebességhatárt, mert míg a statisztikák szerint a németek és az osztrákok nyolcvan százaléka köti be magát, nálunk jó, ha az autósok fele használja a biztonsági övet. Így pedig még a százharminc is sok – jegyezte meg a szakértő.
Magyar Péter megérkezett trollkodni Kötcsére
