A Pick Szeged Rt. ceglédi telephelyére vezető, burkolat nélküli földúton a gyalogosok és az autósok is csúszkálnak az olvadó, latyakos hóban. Az egyetlen aszfaltozott bekötőúton sem jobb a helyzet. De nincs is nagy sürgés-forgás errefelé. A vezetők csütörtökön hivatalosan is bejelentették: itt már tavasztól 200 embernek nem lesz tovább munka. A télvégi nyomasztó szürkeség nem akar múlni, ám sokan megállítanák az időt.
– Mit mondhatnánk? Még egy hónap, aztán vége… mehetünk „munkanélkülire” – feleli kérdésemre egy 45 év körüli férfi, aki az utolsók között hagyta el a húsüzemet a kétórási műszakváltás után. Mint mondja, több mint húsz évet húzott le itt, kiváló húsipari szakmunkás, de hát kinek kell manapság egy jó hentes? Főleg az ő korában: a maszekok a fiatalokra hajtanak… A végkielégítést megadják, úgyhogy van egy kis haladék, de hogy mit hoz a jövő, ki tudja… – mondja elmenőben.
– Mi történhetett? Miért kellett bezárni? – faggatom. – Azt ne tőlünk kérdezze – feleli, és sem ő, sem kollégája nem árulja el a nevét. „Nekünk már nincs vesztenivalónk, de tudja, hogy van ez…” – legyint, és sietősre fogja a lépést a bokáig érő latyakban. Egy fiatal fiú is éppen hazaindul. Nem akarom elhinni, de könnybe lábad a szeme a kérdésre, hogy miként érinti az elbocsátás. „Nehogy azt higgye… csak dolgoztam, és azért” – magyarázza. Négy éve keresi a kenyerét a húsüzemben. Betanított munkásként. – Mi sem tudunk semmit, csak annyit mondtak, hogy leállás lesz – mondja kérdésemre. – Volt munka? Jó volt itt dolgozni? – kérdezem. – Jó – mondja. – És a fizetés?
– Mikor hogy. Tűrhető – jön a válasz. – Hogyan tovább, mik a kilátásai? Megvonja a vállát. A nevét ő sem mondja meg. Az épületben biztonsági őrök. Nekik biztos, hogy megmarad a munkájuk, hiszen a leállított üzemre is kell valakinek vigyázni.
A Pest Megyei Munkaügyi Központ ceglédi kirendeltségének vezetője, Madácsyné Somodi Mária szerint bár az utóbbi időben több csoportos elbocsátás is történt a városban, azért bizakodók. A Pick már január elején jelezte szándékát, tavaszig van idő felkészülni. A részletes listát ugyan még nem kapták meg, de a vezetőséggel többször is egyeztettek. Az tény: a húsos szakmában a környéken nemigen van elhelyezkedési lehetőség, de egyelőre még nem tudni, hány szakmunkásról, hány betanított munkásról van szó. Mint mondta, az általános tapasztalat az, hogy a munkanélküliek körülbelül nyolcvan százalékának tudnak ajánlani valami megoldást.
A városban egyébként nagy volt a megdöbbenés a bezárás hírére. Hiszen a Pick színrelépésével sokan azt hitték, visszatér a ceglédi húsipar aranykora. Ugyanis a városban emberemlékezet óta ezreknek adott munkát a gyár, aztán jött a rendszerváltozás és a fokozatos „leépülés”. Majd jött Leisztinger Tamás, az ország egyik leggazdagabb embere, aki több mint 30 milliárdos vagyonnal bír.
Az üzletember 2000–2001-ben gyorsította fel terjeszkedését – cégén, az Arago Rt.-n keresztül – az addigra már 21–24 százalékos hazai részesedést és piacvezető pozíciót kivívó Pick csoportban. Már akkor a vállalatbirodalomhoz tartozott a Herz szalámigyár, a győri Ringa Rt. és a Szegedi Paprika Rt. mellett a 2000-ben megvásárolt Ceglédhús is. Azonban a Pick csoport eredményei az Arago meghatározó tulajdonossá válása óta folyamatosan romlanak. Miközben a saját tőke a 2001. évi 31,4 milliárdról tavaly december végére 8,82 milliárd forintra csökkent, a Pick többször rekordösszegű – 2002-ben például 17,5 milliárd forintos – osztalékot fizetett Leisztinger vállalkozásának. Egyes elemzők szerint az üzletember ezzel hamar kivette a cégcsoportból a befektetett összeget, ezután már a Pick továbbértékesítése volt a stratégiája, hiszen az érte kapott vételár tiszta nyereségnek számít.
Az eladással kapcsolatban felröppentek különféle hírek dán, amerikai befektetőkről, állami támogatással nyélbe ütött Bábolna-biznisz tervéről. Közben gőzerővel megindult a cégcsoport átszervezése, 2000– 2004 között 13 milliárd forint értékű beruházásra került sor. Az „áldásokból” kezdetben Cegléd is részesült: idetelepítették a Ringa sonka- és bacongyártó gépeit, 2003 őszén 230 dolgozót vettek fel. A tavalyelőtti 345 milliós veszteség után 2004-ben a helyzet jobbra fordulásában reménykedett a menedzsment, ehhez képest a legfrissebb hírek drámai mértékű zuhanásról, 5,08 milliárd forint adózás előtti veszteségről szólnak. Az árbevétel az utóbbi években szinte megfeleződött, a cégcsoport hitelállománya növekedett. Az Arago nemrégiben házon belül, a szintén Leisztinger-érdekeltségű Forrás Rt.-nek adta el a Szegedi Paprika Rt.-t, és pénzügyi befektetőé lett a Herz szalámicég. A társaság tavaly mintegy kétszáz dolgozójától vált meg, mert leállította a sertésvágást és az azzal kapcsolatos más tevékenységeket.
A mélyrepülésben lévő Pick Szeged Rt. a földművelésügyi tárca honlapján olvasható adatok szerint 2003 júniusa és 2004 februárja között összesen 862 503 397 forintnyi SAPARD-támogatást kapott. Ebből a ceglédi üzemnek is jutott 49 553 028 forint, mégpedig a „technológiai és higiéniai szint emelésére”. Az épület falán olvasható: „Húsipari berendezések szállítása. A projektet támogatta az EU és a Magyar Köztársaság”. A munka 2004. április másodikán kezdődött, és december 30-án fejeződött be. A modern higiénés viszonyok kialakítását követően néhány nappal a cég már jelezte a munkaügyi központnál a tavaszra tervezett elbocsátásokat.
Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: a SAPARD-támogatás elnyeréséhez ötéves üzleti tervet kell benyújtani, ami arra az időre garantálja a működőképességet. Az összeg nagyságrendjében jelzálogot tesznek az adott ingatlanra. A trükk általában az, hogy más ingatlant ajánlanak fel a kedvezményezettek fedezetképpen. A ceglédi bezárás óhatatlanul felveti a minisztérium felelősségének kérdését: vajon milyen alapossággal bírálta el a földművelésügyi tárca az üzleti tervet? Mi volt a felkínált fedezet? Lengyel Zoltán arra is felhívta a figyelmet: miközben tavaly a 8827 SAPARD-pályázatból csaknem negyven százalékot forráshiány miatt visszadobott, illetve a jóval előnytelenebb AVOP-rendszerbe irányított át a tárca, a zuhanórepülésben lévő Leisztinger-érdekeltség csaknem egymilliárd forintnyi támogatást vehetett fel. Ez az összeg több száz kis- és közepes vállalkozót húzhatott volna ki a bajból – szögezte le.
A Cegléden terjedő pletykák szerint „kizárt”, hogy vége az üzemnek. Azt beszélik, túl jó ahhoz, hogy megszűnjön. A bennfentesek szerint csak valami trükkös névváltoztatásról van szó. Takács László, a Fidesz helyi önkormányzati képviselője szóbeli kérdésében azt tudakolta a város vezetésétől: vajon a kétszáz munkást elbocsátó Pick kapott-e helyi adókedvezményt, és ha igen, miért és mennyit? Az illetékesek írásbeli választ ígértek. A Pick Szeged Rt. vezérigazgatója, Kovács Károly lapzártáig nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
origo.hu
Döbbenet, több mint 130 kilométer/órával ment szembe a forgalommal egy autó – videó
