Mint majom a könyvnek

K ö n y v e s h á z

Sebeők János
2005. 02. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem majomketrec, hanem párducketrec volt. Immár másfél évtizede, hogy egy természetvédelmi jelenés erejéig beültem a Fővárosi Állat- és Növénykert párducketrecébe, de a többség ma is úgy tudja, hogy majomketrec volt. Amióta Darwin elődeinkül megtette a majmokat, jelentőségük filozófiai természetű, a nevetség tárgyaiból az ember mantrájává alakultak.
Pierre Boulle volt az első, aki A majmok bolygója című könyve által elgondolkodtatott: vajon hol is a rács? Ki kit néz? Néz le? S ki kit igáz le? Az embert konkvisztádorként leigázó majmok története a vízfejűvé nőtt emberiség elé tartott sci-fitükör. Daniel Quinn is ráébredt arra, hogy a majmok példabeszédesek, ha fogalmazhatok így. Izmael című, Turner-díjas regénye talán a legradikálisabb, legarrogánsabb emberkritika, amely irodalmi térben fogant. Quinn Izmael, a beszélő gorilla által ki meri mondani, hogy az emberiség az újkőkor óta rossz úton jár, és legnagyobb bűne a természet ellen ható földművelés.
Pablo Urbányi, a magyar származású argentin író ugyancsak tudja, hogy a főemlősök mily példabeszédesek. A fentebbi két regényhez hasonlóan a Silver is példabeszéd. Dianne Foster – nyilvánvaló Diane Fossy-parafrázis – talál egy kis gorillát Gabonban. Elhatározza, hogy emberré neveli, s ebből írja meg doktori disszertációját. A program sikeres, olyannyira, hogy gorillánk tipikus amerikaivá válik, imádja a whiskyt, a kólát, és rágógumifújásból Guinness-rekorder lesz. Emellett megvádolják Dianne elleni nemi erőszakkal is. A stressz tolószékbe kényszeríti, hisztérikus bénaság lesz úrrá rajta. Végül mégsem ítélik el, napjait kísérleti alanyként egy luxuskaranténban, mondhatnók, valóságshow-hősként tengeti.
Pablo Urbányi emberkritikája nem globális és kozmikus igényű, inkább korunkra kihegyezett. Silver, a csodamajom, akárcsak Woody Allen kaméleonembere, főképp az amerikai társadalom, illetve az impakt faktortól függő egyetemi hierarchia működését mutatja be saját sorsán, a rá mint jelenségre adott reakciókon keresztül. Mindegy, hogy Michael Jacksonról, O. J. Simpsonról vagy Silverről van-e szó, az amerikai társadalom hasonlóképp reagál: fontoskodik, feszeng, perel és szakdolgozatot ír. 2005 a Michael Jackson-per éve.
Lesz műsor. Van olvasnivaló.
(Pablo Urbányi: Silver. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2004. Ára: 2500 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.