Ügynöklistát tett közzé egy Szakértő ’90 néven publikáló szerző a világhálón – hívta fel a figyelmet az Index című internetes lap. Állítása szerint adatai hiteles forrásból származnak, és a 219 nevet tartalmazó lista szinte biztosan egyezik azzal a dokumentummal, amelyet a tisztéről leköszönt Németh Miklós adott át a hivatalba lépő Antall Józsefnek. A felsorolásban szereplő személyek túlnyomó része a kommunista Belügyminisztérium III/III-as, a belső reakció elhárítására szakosodott csoportfőnökségének, míg kisebb részük a kémelhárítással foglalkozó III/II-es csoportfőnökségének alárendeltségében működött – írta bevezetőjében a szerző.
Az öt kategóriába osztott névsorok közül a két legnagyobb terjedelmű a kulturális és a művészeti élet szereplőit, valamint a történelmi egyházakhoz tartozó személyeket nevezi meg. A listákon felbukkannak olyan személyek is, akikről már korábban ismertté vált, hogy együttműködtek az állambiztonsági szolgálatokkal.
*
A listán található Forró Tamás, a Nap-kelte exriportere is, akiről lapunk októberben írta meg, hogy Szilágyi Ákos fedőnéven írt feljegyzéseket, valamint Csurka István, a MIÉP jelenlegi elnöke is, aki 1993-ban már elismerte, hogy beszervezték, de azt állította, hogy csak kényszer hatására írta alá 1957-ben a beszervezési nyilatkozatot. A kulturális szekcióban felsorolt Arató András, egykor ismert lemezlovas az elmúlt hónapokban egy tévéműsorban ismerte el ügynökmúltját.
Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminisztere a listáról azt mondta el lapunknak: annak idején több ilyen lista volt forgalomban, de a most közzétett névsornak emlékei szerint óriási a tartalmi átfedése a Németh Miklós által átadott iratokkal, bár az más szerkesztésben készült. Egyes nevekkel kapcsolatban akkor is voltak és most is vannak fenntartásaim, mert az összeállítást részben manipuláltnak tartom – jelentette ki Horváth Balázs. – Ezt mutatja az is, hogy a listán nem szerepelnek sem a szocialista holdudvarhoz, sem pedig a történelmi keresztény-keresztyén egyházakon kívül más felekezetekhez tartozó személyek, azaz a felsorolást egy bizonyos szempontból állították össze – tette hozzá. A világhálón megnevezettek közül egyikükkel kapcsolatban személyesen győződtem meg arról, hogy semmilyen kapcsolatot sem tartott a minisztériummal és a titkosszolgálatokkal, ezért elképzelhető, hogy a listán más hamis nevek is vannak.
Antall Péter érdeklődésünkre kijelentette: nem látta az interneten található listát, de első hallásra úgy tűnik, hogy a felsorolás azonos azzal, amelyet édesapja 1990-ben kapott Németh Miklóstól. – Nem emlékszem arra, hogy az ekkor átadott lista tartalmazta volna az abban szereplők születési dátumát és az anya nevét. A hallottak alapján ugyanakkor jó néhány név hiányzik a világhálón szereplő felsorolásból, tehát újabb mazsolázott listával állunk szemben – fogalmazott a néhai miniszterelnök, Antall József fia. Más forrásból úgy tudjuk: az Antall Józsefnek és Göncz Árpádnak átadott dokumentumban Németh Miklós minden magyarországi egyház és felekezet vezetői közül több együttműködő személyről tájékoztatott.
Boross Péter szerint nem valódi az ügynöklista. A volt miniszterelnök a TV2 Napló című műsorában azt mondta: volt hat-nyolc hasonló lista, és 15 év távlatából a most nyilvánosságra hozott valódiságának „igazolása csak akkor volna lehetséges, hogyha címzés lenne rajta, pecsét, aláírás”. – Kapásból tudnék mondani három nevet, akikkel kapcsolatban ez nem igaz – felelte a volt miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi a véleménye, hiteles-e a lista.
Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek kijelentette: nem látta a kérdéses felsorolást, de úgy gondolja, a szerző felelőssége, hogy mit tesz közzé az interneten. Megígérte, hogy amint megismeri a vasárnap megjelent listákat, válaszol kérdéseinkre.
Demeter Ervin (Fidesz) lapunk kérdésére elmondta: a listával kapcsolatban számos kérdés merül fel. Első látásra hitelesnek tűnik, tehát annak a dokumentumnak, amelyet Németh Miklós miniszterelnök adott át utódjának, Antall Józsefnek – vélte. De kérdés, hogy vajon csak a III/III-as ügynököknek vélt személyek találhatók rajta, vagy olyanok is, amelyek más főcsoportfőnökséggel működtek együtt – mondta. Demeter kifejtette: a Németh-féle listának az volt az üzenete, hogy Antall József legyen óvatos, mert az ellenzék soraiban is találhatók olyanok, akik a pártállamhoz kötődtek. Ezért nem foglalkozik az összeállítás az MSZMP-vel, illetve az MSZP-vel, ahol a kötődés nyilvánvaló. Az egyházak iránti titkosszolgálati érdeklődésnek pedig szerinte az volt az oka, hogy mint „polgári zárványok”, az állambiztonsági szervek számára nagyon fontos célterületnek számítottak.
Gál Zoltán, a Németh-kormány belügyminisztere, jelenleg MSZP-s képviselő kifejtette: a interneten nyilvánosságra került listát nem látta, arról nem tud nyilatkozni. Németh Miklós nem rajta keresztül adott megbízást a dokumentum elkészítésére. Amikor a volt kormányfő utódjának állítólag átadta a listát, a titkosszolgálatok már nem tartoztak a Belügyminisztériumhoz, azokat 1990 februárjában már kiszervezték a BM alól –monta. Nem ismerek semmiféle ügynököt – tette hozzá Gál Zoltán.
Garamvölgyi Lászlótól, az ORFK szóvivőjétől megtudtuk: a rendőrséghez egyelőre nem érkezett feljelentés a lista miatt. – Ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogjuk vizsgálni – mondta.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Hír TV-nek kijelentette: a nevek jogellenesen kerültek nyilvánosságra, és semmi sem menti a közreadót a felelősség alól, mivel a dokumentumban olyan személyes adatok is szerepelnek, amelyeket az adatvédelmi törvény véd.
Egyeztetnek az ügynöktörvényről. Mind a négy parlamenti párt egyetért abban, hogy az ügynökkérdést minél előbb, a törvény erejével tisztázni kell, megteremtve az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködők megismerhetőségének feltételeit. Ennek rendezését viszont valamennyi frakció másként képzeli el. Bár az MSZP is – a Fideszhez hasonlóan – alkotmánymódosítást tervez, a benyújtott javaslatukat azonban egyetlen párt sem támogatja. Problematikus a szocialisták törvénytervezete is, amelyet szintén kritizáltak jobbról és balról is. A kormánypártok között a hírek szerint eredményes egyeztetések zajlanak, hogy az 1990 előttre vonatkozó iratok nyilvánosságáról, az iratátadás felügyeletéről (az MSZP a szolgálatokra, az SZDSZ egy bizottságra bízná a feladatot). A szabad demokraták ugyanakkor a Fidesz egyes javaslataival is egyetértenek, amely szerint az összes pártállami iratot megismerhetővé kell tenni, a tartótisztek listájával és a dokumentumokat megismerőkkel, a rendszer haszonélvezőivel egyetemben. (MN)
