Az MSZP egyedül maradt ügynökjavaslatával

Elítélték a tisztázatlan eredetű besúgólisták közzétételét a parlamenti honatyák, viszont az MSZP magára maradt az ügynöktörvény-tervezetével. Az ellenzéki pártok és az SZDSZ is szélesebb körű nyilvánosságot javasol az állambiztonsági iratok terén.

Nem adós az átvilágítással Magyarország – mondta tegnap az úgynevezett ügynöktörvény általános vitájában az Országgyűlésben Horn Gyula, aki szerint az emberek biztonságos élete érdekében végleg be kell fejezni a múltba merengést. Az exkormányfő úgy vélekedett, hogy az új jogszabályba be kell építeni: a parlament hiteltelennek tart minden olyan listát, amelynek szerzője vagy eredete tisztázatlan. Senki nem gyarapodik az utóbbi időben napvilágra került listákkal, amelyeket senki nem tud hitelesnek nevezni – mondta. Az egyházakkal kapcsolatban megjegyezte: az érintettségükkel kapcsolatos információk kezelése legyen az ő belügyük. Horn Gyula hosszasan emlékeztetett, hogy a rendszerváltozás „vér és vas nélkül” ment végbe, az átalakulást nem kísérte forradalom. Az MSZP-s politikus fontosnak nevezte, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc miatt ne kerüljön veszélybe a szolgálatok működése.
Mécs Imre (SZDSZ) viszont úgy látja, hogy mindenképpen szükséges a széles körű átvilágítás, a titkosszolgálati papírok kutathatóságának megteremtése, mert a közélet megtisztulása nem történt meg. Mint fogalmazott: a rendszerváltozás előtti diktatúrában nem volt szólásszabadság, lehallgatták, figyelték az embereket, olykor még a hálószobákból szerzett információkkal is visszaéltek. A liberalizmus és a szocializmus alapelvét, a bizalmat rombolták szét a „rohadt szolgálatok.” Mécs, aki mondatait Horn Gyulának ajánlotta, kifejtette: tanúkká kell válniuk a beszervezett és lelepleződött embereknek annak érdekében, hogy elmondják, milyen rohadt volt az a rendszer. A szabad demokrata honatya szerint Antall József első szabad kormánya azért nem vállalta a széles körű átvilágítást és a múlttal való szembenézést, mert az akkori kormánypártok frakcióiból számosan érintettek voltak, amit a vezető politikusok is tudtak. Mécs egyébként felszólította Németh Miklóst, adjon választ, miért és kivel készíttette az állítólag Antall Józsefnek elküldött listát. Németh Miklós eddig nem szólalt meg a kérdésben.
Ivanics István (Fidesz) szerint a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárják, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassák. Nem tudta elfogadni azt a vélekedést, hogy bármifajta biztonsági kérdés veszélyeztesse az igazság kiderítését. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni – hangsúlyozta Ivanics István. Megjegyezte: a törvény akkor fogja elérni célját, ha lesznek bocsánatkérő nyilatkozatok, amire még nem volt példa.
A szocializmusban a titkosszolgálatokkal együttműködők közül nem mindenki volt besúgó, és nem minden megfigyelt volt áldozat – hangoztatta Tóth Károly (MSZP). Véleménye szerint az MSZP-s törvényjavaslat erénye, hogy az iratok mély és széles megismerhetőségét képviseli, és tekintettel van a nemzetbiztonsági szolgálatokra is. Csáky András (MDF) kifejtette, most éppen az a politikai csoport van a múlt teljes feltárása mellett, amely eszmei és jogutódjának tekinti azt a rendszert, amely létrehozta ezt a helyzetet.
Körömi Attila (független) azt mondta: nyilvánosnak kell lennie minden fellehető dokumentumnak, minden névnek. Az új törvény elfogadása után ki kell írni az általános választást, amelyen egykori ügynökök nem indulhatnának.

---