Nem adós az átvilágítással Magyarország – mondta tegnap az úgynevezett ügynöktörvény általános vitájában az Országgyűlésben Horn Gyula, aki szerint az emberek biztonságos élete érdekében végleg be kell fejezni a múltba merengést. Az exkormányfő úgy vélekedett, hogy az új jogszabályba be kell építeni: a parlament hiteltelennek tart minden olyan listát, amelynek szerzője vagy eredete tisztázatlan. Senki nem gyarapodik az utóbbi időben napvilágra került listákkal, amelyeket senki nem tud hitelesnek nevezni – mondta. Az egyházakkal kapcsolatban megjegyezte: az érintettségükkel kapcsolatos információk kezelése legyen az ő belügyük. Horn Gyula hosszasan emlékeztetett, hogy a rendszerváltozás „vér és vas nélkül” ment végbe, az átalakulást nem kísérte forradalom. Az MSZP-s politikus fontosnak nevezte, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc miatt ne kerüljön veszélybe a szolgálatok működése.
Mécs Imre (SZDSZ) viszont úgy látja, hogy mindenképpen szükséges a széles körű átvilágítás, a titkosszolgálati papírok kutathatóságának megteremtése, mert a közélet megtisztulása nem történt meg. Mint fogalmazott: a rendszerváltozás előtti diktatúrában nem volt szólásszabadság, lehallgatták, figyelték az embereket, olykor még a hálószobákból szerzett információkkal is visszaéltek. A liberalizmus és a szocializmus alapelvét, a bizalmat rombolták szét a „rohadt szolgálatok.” Mécs, aki mondatait Horn Gyulának ajánlotta, kifejtette: tanúkká kell válniuk a beszervezett és lelepleződött embereknek annak érdekében, hogy elmondják, milyen rohadt volt az a rendszer. A szabad demokrata honatya szerint Antall József első szabad kormánya azért nem vállalta a széles körű átvilágítást és a múlttal való szembenézést, mert az akkori kormánypártok frakcióiból számosan érintettek voltak, amit a vezető politikusok is tudtak. Mécs egyébként felszólította Németh Miklóst, adjon választ, miért és kivel készíttette az állítólag Antall Józsefnek elküldött listát. Németh Miklós eddig nem szólalt meg a kérdésben.
Ivanics István (Fidesz) szerint a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárják, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassák. Nem tudta elfogadni azt a vélekedést, hogy bármifajta biztonsági kérdés veszélyeztesse az igazság kiderítését. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni – hangsúlyozta Ivanics István. Megjegyezte: a törvény akkor fogja elérni célját, ha lesznek bocsánatkérő nyilatkozatok, amire még nem volt példa.
A szocializmusban a titkosszolgálatokkal együttműködők közül nem mindenki volt besúgó, és nem minden megfigyelt volt áldozat – hangoztatta Tóth Károly (MSZP). Véleménye szerint az MSZP-s törvényjavaslat erénye, hogy az iratok mély és széles megismerhetőségét képviseli, és tekintettel van a nemzetbiztonsági szolgálatokra is. Csáky András (MDF) kifejtette, most éppen az a politikai csoport van a múlt teljes feltárása mellett, amely eszmei és jogutódjának tekinti azt a rendszert, amely létrehozta ezt a helyzetet.
Körömi Attila (független) azt mondta: nyilvánosnak kell lennie minden fellehető dokumentumnak, minden névnek. Az új törvény elfogadása után ki kell írni az általános választást, amelyen egykori ügynökök nem indulhatnának.
Mi maradjon titkos? Általános vitára alkalmasnak találta három fideszes képviselő sürgősségi javaslattal benyújtott indítványát a pártállam időszakában készült közokiratok elérhetőségéről az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága tegnapi ülésén. Kövér László, Demeter Ervin és Répássy Róbert szorgalmazza, hogy történjen meg mielőbb a pártállam időszakában államtitokká, szolgálati titokká minősített iratok felülvizsgálata, és azok szigorú társadalmi ellenőrzés mellett, csak rendkívül indokolt esetben maradhassanak továbbra is titkosak. Célként fogalmazták meg, hogy „a közszereplőknek a pártállam időszakában közfeladatot ellátó személyként – különösen az MSZMP tisztségviselőjeként – folytatott tevékenysége nyilvánosságra kerüljön”. (MTI)
