Előreláthatólag idén augusztusban kapja meg a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. az M6-os sztráda Szekszárd–Bóly, valamint Bóly– Pécs–Szentlőrinc szakaszaira az építési engedélyeket; a közbeszerzési pályázatot ezt megelőzően, június–júliusban hirdetnék meg – tudta meg lapunk. Az M6-os Dunaújváros és az országhatár közötti szakasza magántőke bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukcióban épülne meg, legalábbis egy 2004-ben hozott kormányhatározat erről rendelkezik. A közbeszerzési pályázat kiírásához viszont országgyűlési határozat szükséges, ennek meghozatala a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint május végén várható. Ismert ugyanakkor, hogy a kormány idén februárban arról is döntött, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. hatáskörébe kerül, a társaság veszi fel az útépítésekhez szükséges hiteleket, majd az állam egy meghatározott futamideig rendelkezésre állási díjat fizet a cégnek. A költségvetés jelenlegi helyzete miatt ez is kényszermegoldás, hiszen az NA Rt. eddig a büdzséből finanszírozta az autópálya-építéseket, ám szakértők szerint még így is olcsóbb az állam tulajdonában lévő cég beruházásában megépíteni a sztrádákat, mint PPP-formában. Értesüléseink szerint jelenleg az M6-os építéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzésével együtt a kiviteli tervek előkészítése zajlik. A kiviteli tervek viszont csak az építési engedélyeket követően, várhatóan őszszel készülnek el. Abban az esetben, ha PPP-beruházásként épül tovább az M6-os, a szaktárca 2006 elején köti meg a szerződést a győztes konzorciummal.
Az autópálya-törvény értelmében a 47 kilométer hosszú Szekszárd–Bóly szakaszt, illetve az 55 kilométer hosszú gyorsforgalmi utat Bóly és Szentlőrinc között 2007 végéig kell átadni. A törvényben szereplő másik két autópálya-szakasz, a Dunaújváros–Szekszárd, valamint a Bóly és az országhatár közötti (ez lesz az M56-os) csak ezt követően épül, e beruházásokat 2007 végéig szükséges előkészíteni.
A tervezett nyomvonal egyes térségekben még mindig problémákat vet fel, ezt az érintett települések polgármesterei is hangoztatják. Legutóbb Szekszárdon egyeztettek az érintett felek, ahol például Paks, Őcsény és Alsónyék polgármestere fejezte ki aggodalmát a nyomvonal miatt. Őcsény és Alsónyék a Szekszárd–Bóly szakasz tervezett nyomvonalának mentén található, így a legközelebbi fejlesztés leginkább e két települést érinti. Az őcsényiek attól tartanak, hogy a zajvédelemmel lehetnek komoly problémák, az autópálya ugyanis a lakóházakhoz közel épülne, az Alsónyéken élők pedig attól tartanak, hogy a bajai híd és az M6-os közötti forgalom rázúdul majd a településre. A nyomvonal módosításának lehetőségét nem tartják elképzelhetőnek a gazdasági tárcánál.
Az M6-os két új szakaszának építésekor az ország nem vesz igénybe európai uniós forrásokat. A GKM-nél korábban azt közölték, hogy Magyarország már lekötötte azokat a támogatási kereteket, amelyeket az EU hazánknak 2006-ig biztosít. Útépítések esetében jelenleg az M0-s építéséhez, illetve egyes főútvonalak burkolatépítési munkálataihoz (például a 6-os és az 56-os főutak esetében) biztosít az EU kiegészítő forrásokat. Brüszszelben a 2007–2013 közötti időszak költségvetéséről még nem döntöttek az illetékesek, abból a keretből viszont legfeljebb a Dunaújváros–Szekszárd és a Bóly– országhatár szakaszokhoz vehetnénk igénybe forrásokat, ugyanis az EU nem támogat megkezdett projekteket.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány által is támogatott PPP-beruházás esetén az üzleti kockázatot az állam vállalja magára, noha a rendelkezésre állási díj formájában jelentős hasznot biztosít a beruházónak a futamidő végéig. A befektetők csak abban az esetben érdekeltek, amennyiben garantált a számukra is megfelelő profit, amit csak úgy tudnak a kormányok biztosítani, ha átvállalják a projekt kockázatának jelentős részét. Hazánkban az M5-ös autópálya és az M6-os Érd–Dunaújváros szakasza épül PPP-beruházásként. Elmondható az is, hogy nemzetközi szinten a 15–25 éves futamidő miatt még nem volt olyan PPP-projekt az autópálya-építésben, amit az eredeti terveknek megfelelően zártak le a szerződött felek. Gazdasági szakemberek külföldi példákból kiindulva már korábban rámutattak arra, hogy a fejlődő országok infrastrukturális fejlesztéseinél a magántőke túlzott szerepvállalása nem kifizetődő az államok számára. A befektetők, illetve az ügyletet finanszírozó bankok igyekeznek az államra hárítani a felelősséget és a kötelezettségeket.
origo.hu
Hatalmas tragédia: soha többet nem látják az apjukat a fiatalon elhunyt rendőr gyerekei
