A területet a közelmúltban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felterjesztése nyomán műemléki jelentőségű területté nyilvánította a kultuszminiszter, 51 épület egyedi védettséget kapott. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem egy beruházás zavartalanul folytatódik.
– A KÖH 2004 tavaszán jelezte a VII. kerületi önkormányzatnak, hogy a volt pesti zsidónegyed hatvan épülete egyedi védetté nyilvánításának előkészítése megkezdődött. Vélhetőleg ez volt az oka annak, hogy az önkormányzat és a területen folyamatban lévő beruházások vállalkozói felgyorsították a bontási munkálatokat. Június közepén az Óvás Egyesület is felemelte a hangját a Holló utcai bontással kapcsolatban. Nyilvánvalóvá lett, hogy a Belső-Erzsébetváros területén folyamatban lévő fejlesztések, a hatályos szabályozási tervek által képviselt program számos ponton ellentétes az örökségvédelem szándékaival, az értéket megőrző megújulással. Tekintettel arra, hogy a veszélyeztetett városrész egységes szerkezetének, történeti, építészeti értékeinek megőrzése, a kedvezőtlen folyamatok megállítása kiemelt jelentőségű feladat volt, még ebben a hónapban elrendeltük a negyed ideiglenes védelmét. Az épületállomány esetében szakhatóságként járt el a hivatal – azaz megkerülhetetlen az építésügyi engedélyeknél –, a már elindított jogügyleteket és a megkötött szerződéseket azonban nem áll módjában megváltoztatni, néhány esetben ezért folytatódhatott a bontás. Ezután született meg a műemléki jelentőségű területté nyilvánítási felterjesztés – amit a miniszter hagyott jóvá – és a további egyedi védettségi eljárás ötvenegy épületre vonatkozóan.
– Ezek szerint az összes bontási engedélyhez az önök hozzájárulása szükséges. Kértek, illetve adtak ki ilyen engedélyt 2004 júniusa óta?
– Nem adtunk ki, és nem is kért az önkormányzat. Bár eleinte voltak konfliktusaink a VII. kerület vezetésével Belső-Erzsébetváros értékvédelmének ügyében, ezek megszűntek.
– Volt már szó az örökségvédelmi törvény módosításáról, de ez tavaszra tolódott. Változik a KÖH jogköre?
– Az örökségvédelmi törvény 2001-es hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy alapkoncepciója jó. A műemléki, régészeti és tárgyi kulturális örökségünk védelmének területén tapasztalható elmaradások felszámolása, továbbá a védelem rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében a kulturális javak megőrzésének feladatait közös, igazgatásilag egységes örökségvédelmi struktúra tudja ellátni. Ugyanakkor az elmúlt három évben, a törvény alkalmazása során, számos gyakorlati probléma merült fel. Többek között a kulturális örökség elemeire vonatkozó hatósági-szakhatósági eljárás köre; ennek feltételeit is pontosítják majd. Az építésügyi igazgatás területén a KÖH az építésügyi hatósági feladatokat látja el a törvényben meghatározott körben, ezekben az esetekben építési hatósági engedélyeket ad. Főhatóságként működik műemlék épületek esetében, szakhatóságként műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben.
– A KÖH jelezte, hogy a törvény módosításával bizonyos, eddig állami kézben lévő épületekről le kellene mondani, másokat viszont állami kezelésbe venne.
– A törvény melléklete tartalmazza annak a körülbelül 300 épületnek a listáját, amely állami tulajdonban van. A módosításnál figyelembe kellene venni, hogy bizonyos kastélyok, fürdők esetében ez nem indokolt. A magyarországi műemlékeknek csak hat százaléka van állami kézben, az összes többi önkormányzati vagy egyházi tulajdon, míg magántulajdonban 30–40 százalék. Felmerült – és ez érinti Erzsébetvárost is –, hogy az örökségvédelem pénzügyi hátterét adó-, illetve illetékkedvezményekkel lehetne biztosítani. Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a műemlékekbe való befektetés megnöveli az épület és a környezete értékét.
– Ez időt vesz igénybe. Belső-Erzsébetváros állapota miatt viszont a rehabilitáció azonnali megkezdésére lenne szükség. Van erre forrás?
– Az ilyen típusú városrész-rehabilitációk hosszú távú programok. Körülbelül 5–10 évre van szükség a munkálatokhoz. Forrás lehet a helyi önkormányzat költségvetése, a fővárosi önkormányzat büdzséje és a magántőke bevonása a lehetséges kedvezmények valóra váltásával.
– Az utóbbi időben Belső-Erzsébetvárosban új kulturális tér van kibontakozóban. Sorra nyílnak a kiskocsmák, kerthelyiségek. A régi zsidónegyed kezd kultuszhellyé válni. Mi a véleménye erről a folyamatról?
– Ezen helyek tevékenysége nem sérti a védettséget, és kárt sem okoz, úgyhogy a hivatal részéről nem látom akadályát ennek. Magánemberként pedig örömmel fogadom, ha megjelenik itt az élet, nem kell konzerválni ugyanis egy-egy városrész jellegét.
A retro jövője
