Csehországban léptették életbe a legradikálisabb törvényt a múlt megismerése és a különféle szankcionálások tekintetében. Még a volt Csehszlovákia idejében, 1991-ben fogadták el az úgynevezett átvilágítási és feddhetetlenségi törvényt, amely következtében csak az maradhatott vezető beosztásban állami, közigazgatási, honvédségi szerveknél, cégeknél, valamint a közszolgálati médiában és külkereskedelmi vállalatoknál, aki nem volt 1948 és 1989 között a nemzetbiztonsági testületek beosztott tagja, azokkal együttműködő ügynök, informátor, a népi milíciák tagja, illetve kommunista párt járási vagy ennél felsőbb szintű szerveinek tagja. A rendelkezés alapján azok sem dolgozhattak az említett pozíciókban, akik például a KGB vagy a szovjet belügyminisztérium felsőoktatási intézményeinek hallgatói voltak. A törvényt az Európa Tanács részéről többször is bírálták, ennek ellenére nem helyezték hatályon kívül, viszont a gyakorlatban már egyre kevésbé alkalmazzák.
*
A kommunista rezsim törvénytelenségét kimondó 1993-as jogszabály mindezek mellett megtiltotta a kommunista bűntettek elévülését. Egy 1996-os törvény értelmében minden olyan papírt nyilvánosságra lehet hozni, mely nem okoz kárt a Cseh Köztársaságnak, nem károsítja az ország biztonsági érdekeit, vagy nem veszélyezteti egyes személyek életét. Egyes dokumentumok titkosítását a cseh képviselőház illetékes bizottságának kell jóváhagynia. A belügyminisztérium köteles minden felnőtt cseh állampolgár kérésére közölni, hogy van-e róla állambiztonsági adat, szerepel-e neve dossziékban, operatív technika vagy figyelés során keletkezett feljegyzésekben. Hozzáférhetővé teszik a megfigyelő tiszt és hálózati személy nevét, fedőnevét is, kivéve, ha az külföldi állampolgár. Az állambiztonsági múlt feltárását Csehországban is nehezíti, hogy a dokumentumok hiányosak, egy részüket megsemmisítették.
*****
Lengyelország. Az állambiztonsági tevékenység feltárását 1997-ben és 1998-ban szabályozták jogszabályban. A közéleti tisztséget betöltők állambiztonsági múltja nyilvános lehet. Nekik átvilágítási nyilatkozatot kell tenniük. A lengyelek felállították a Nemzeti Emlékezet Intézetet, ez felel a volt titkosszolgálati szervek anyagainak biztonságos őrzéséért. Ennél a szervnél lehet indítványozni egyes iratok védett gyűjteményben való elhelyezését, amelyek megismerhetősége erősen korlátozott. Nem nyilvánosak például azon személyek adatai, akik ma is a polgári vagy katonai titkosszolgálathoz tartoznak. A Nemzeti Emlékezés Intézet igény szerint bocsátja rendelkezésére a sértetteknek az aktákat. Az intézeten belül is pontosan meghatározták, hogy a munkatársak mely anyagokhoz milyen felhatalmazással férhetnek hozzá. Az engedély megtagadását nem kell indokolni. Lengyelországban jelenleg abban a kérdésben van vita a pártok között, hogy szabad-e jogorvoslati lehetőség vagy előzetes vizsgálat nélkül nyilvánosságra hozni az ügynökök adatait. Az egyik újságíró nemrég hozta nyilvánosságra az interneten keresztül azt a 240 ezer nevet tartalmazó jegyzéket, amelyen a titkosszolgálat munkatársain kívül hálózati személyek, megfigyeltek és beszervezésre jelöltek egyaránt szerepeltek megkülönböztetés nélkül. Nyomozás folyik annak kiderítésére, hogy a Nemzeti Emlékezés Intézet munkatársai segédkeztek-e esetleg az újságíró akciójához.
*****
Németország. Németországban 1991-ben fogadták el az első törvényt az egykori állambiztonsági szervek tevékenységével kapcsolatban, amelyet már öt alkalommal módosítottak. A jogszabályt négy alapelvre építették fel: lehetőséget teremteni a megfigyelteknek, milyen hatást gyakorolt rájuk a keletnémet titkosszolgálat, az állambiztonsági szervek történeti feldolgozása, a közszolgálatban és a politikában tevékenykedő személyek milyen kapcsolatban voltak a szolgálatokkal, az érintettek személyiségi jogainak védelme az irataikkal történő visszaéléssel szemben. Az állambiztonsági szervek egykori munkatársai nem kerülhetnek fontos bizalmi állásokba, a szolgálatokkal fennállt kapcsolatokra vonatkozó információk felhasználásáról az azt kérő szervek saját hatáskörben döntenek. Hozzáférhetőek a volt titkosszolgálat munkatársaira, kedvezményezettjeire, politikai és kortárs közélet szereplőire vonatkozó dokumentumok, betekintéseket azonban a közigazgatási bíróságok előtt lehet megtámadni. Az NDK hírszerzésének mikrofilmre vett kartonjai 1989-ben a CIA kezébe kerültek, amelyet 2002 óta adnak vissza folyamatosan az amerikaiak Németországnak.
*****
Románia. Romániában 1999-ben született törvény a saját aktához való hozzáférhetőségről és a Securitate feltárásáról. A dokumentumok egy részét kapta meg a Securitate Iratai Tanulmányozásának Nemzeti Bizottsága, ám többnek titkosságát továbbra is fenntartották. A törvény nem részletezi azokat a témaköröket, amelyek alapján titkosak maradhatnak egyes iratok. A nemzeti bizottsághoz eddig száz irat-folyóméternyi dokumentum került át, ám azok megismerhetőségét és nyilvánosságra hozatalának kérdését újra kell szabályozni, amelyet széles körben szorgalmaznak Romániában. A legújabb fejlemény az, hogy Basescu államfő kezdeményezte, a Román Információs Szolgálat országos és megyei központjaiban őrzött anyagok kétharmad részét adja át a bizottságnak.
*****
Szlovákia. Szlovákiában 2002-ben fogadták el az 1939 és 1983 közötti állambiztonsági tevékenység feltárására vonatkozó törvényt. Az iratok nyilvánosságra hozatala nem teljes körű, ugyanis egyes dokumentumokat külön érdekre hivatkozással kivonhatnak a hozzáférés alól, például ha azok sértik Szlovákia nemzetközi vagy biztonsági érdekeit. Üldözöttnek minősül az a személy, akiről a biztonsági szervek titkos módszerekkel információkat gyűjtöttek, vagy állami szervek politikai okból korlátozták. Nem tekinthető viszont üldözöttnek, akiről például információt gyűjtöttek, de később együttműködött a szolgálatokkal. Létrehozták a Nemzet Emlékezete Intézetet, amely köteles kérelemre tájékoztatni az érintettet, hogy keletkezett-e róla állambiztonsági anyag. Nyilvánosságra hozható az abban szereplő titkosszolgálati személy neve is. Az iratok meglehetősen hiányosak, a Meciar-kormány ugyanis nem volt érdekelt minden dosszié átvételében, amit Csehország és Szlovákia között osztottak meg. Így például a cseheknél maradtak a katonai elhárítás dossziéi. A Nemzet Emlékezete Intézet elsőnek a kassai kerületi állambiztonsági szervek munkatársainak és hálózati személyeinek nevét tette közzé az interneten, majd a Közép-Szlovákiára vonatkozó adatokat. A nyugat-szlovákiai dokumentumok jegyzéke hamarosan várható.
*****
Bulgária. A balkáni országban 1990 óta szerepel napirenden a volt állambiztonsági szolgálatok dokumentumai archiválása és kutathatósága jogi szabályozásának kérdése. A törvényhozás ekkor az ügynöki hálózat számbavételére bizottságot hozott létre. A politikai körülmények alakulása miatt azonban a bizottság nem tudta elvégezni feladatát, pusztán a kémelhárítás ügynökeinek bizonyos köréről készített listát.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
