A Mol a Balkánon kíván erősíteni

A régió meghatározó olajcégévé nőtte ki magát az utóbbi években a Mol Rt. Az olajtársaság leánycégei, illetve partnerei révén egyebek mellett jelen van Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és Romániában. A társaság a jövőben tovább növelheti részesedését a horvát INA-ban, és vele együtt szerezhet tulajdont a bosnyák Energopetrolban.

Valószínűleg a régiós terjeszkedés folytatása lehet a Mol Rt., illetve a társaság által összefogott cégcsoport további erősödésének és a befektetők megtartásának záloga – vélik a szakemberek. A legnagyobb magyarországi multinacionális cég papírjai pénteken csaknem ötszázalékos emelkedés után 16 000 forint feletti árfolyamon zárták a kereskedést, és ebben – az év második felére várt állami részvényeladás hírének újbóli felemlegetése mellett – nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy bejelentették: a hatósági engedélyezési eljárás lezárultával végérvényesen Mol-tulajdonba került a Shell romániai kúthálózata, és ezzel a társaság ottani töltőállomásainak száma már 130 fölé emelkedett.
A romániai akvizíció lezárásával egyre markánsabban körvonalazódik a Mol korábban bejelentett terjeszkedési terve, hogy tudniillik a régió „tengertől tengerig terjedő”, meghatározó szerepű integrált olajipari társaságát szeretnék Budapestről irányítani. Lapértesülések szerint a belátható jövőben a Balkán, közelebbről Horvátország és Bosznia lehet a tulajdonszerzés új központja. A Világgazdaság horvát lapértesülések nyomán közzétett információi szerint valószínű, hogy a pénzszűkében lévő horvát kormány a már most is 25 százalék plusz egy részvénnyel rendelkező Mol-nak adja majd el az INA privatizációra váró, további egynegyed részét, mert egy stratégiai vevő révén biztosabb a bevétel, mintha tőzsdére dobnák a papírokat. A lap számításai szerint elképzelhető, hogy a részesedésért a korábbi 505 millió dolláros árnál többet kell majd fizetnie a magyarországi társaságnak, cserébe viszont többségi tulajdonhoz, egyszersmind irányítási joghoz jut a Mol.
A többségi INA-tulajdon és az irányítás átvétele komoly előnyt jelenthet a további terjeszkedés szempontjából. A horvát és a magyar társaság ugyanis tavaly év végén közösen, stratégiai partnerség keretében adott be nem kötelező ajánlatot a 67 százalékban állami tulajdonú bosnyák Energopetrol privatizációjára, de elképzelhető, hogy mire az üzletkötésre sor kerül, már a Mol-csoport részeseként beszélhetünk a vevőről.