Argentínán a nemzetiszocializmus bélyege

Sajátos örökséggel kell megbirkóznia nap mint nap Argentínának: hiába van az ország térben és időben távol a Harmadik Birodalomtól, a nemzetiszocializmus visszavonhatatlanul rányomta bélyegét az andoki állam mindennapjaira.

Balogh András István
2005. 04. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevesen tudhatták, hogy amikor a Genovából induló North King gőzhajó befutott 1949. június 20-án Buenos Aires kikötőjébe, a háromezer európai utas között ott voltak a huszadik század legnagyobb bűnösei is. Josef Mengele, Auschwitz hírhedt orvosa azonban nem egyedül érkezett Argentínába, a fedélzeten többek között olyan híres nácik utaztak, mint a magyarországi zsidók deportálását szervező Adolf Eichmann, vagy az argentin légifegyvereket gyártó Hans-Ulrich Rudel.
A Dél-Amerikába vándorló nácik többsége új személyazonosságot felvéve menekült el az európai bíróságok elől, sokuk valódi énjét csak az elmúlt időkben sikerült leleplezni. Így bújt elő egy bizonyos „Helmut Gregor” nevű gépész álarca mögül Josef Mengele, aki ekkor már huszonnégy éve nyugodott argentin földben. A nácik között néhányan még álnevet sem vettek föl, sőt, többen közülük jelentős karriert futottak be. Joseph Schwammberger lágerparancsnok „legálisan” érkezett a dél-amerikai országba, Kurt Tank repülőgép-tervező pedig 1947-ben a Focke-Wolf Művek öszszes tervével a tarsolyában azzal a céllal lépett le a transzatlanti járat fedélzetéről, hogy felépítse Argentína repülőgépiparát. A nácivadászok terve csak részben sikerült, mindazonáltal mégis becserkésztek olyan argentin földön rejtőzködő nagyvadat, mint Eichmann: őt 1962-ben egy izraeli bírósági döntés értelmében kivégezték.
A nácik Dél-Amerikába menekülése természetesen nem történt volna ilyen zökkenőmentesen, ha nem lett volna hozzá politikai fedezet. A sztárként tisztelt María Eva Duarte Perón (Madonna Evitája) 1947-es európai útján, főképp olaszországi látogatása során biztosította a nemzetiszocializmus bűnöseinek az egérutat. Juan Domingo Perón elnök Kurt Tank repülőgép-tervezőt Argentínába érkezésekor személyesen fogadta. A második világháborút követő tíz évben mintegy harmincötezer német érkezett az országba, a kilencven százalékban európai gyökerű lakosság furcsa identitászavarban szenved. Amellett, hogy a nemzetiszocializmus „hivatalból” kerülendő téma egész Dél-Amerikában, a nácik menhelyének számító országban éppen tabu mivoltánál fogva kerül a figyelem középpontjába és lesz a Mein Kampf az egyik legnépszerűbb könyv a boltok polcain. Az argentin zsidó hitközség egyik iskolájában a hírhedt könyvet kötelező olvasmányként tanítják azzal az indoklással, hogy csak így lehet az embereknek fogalmuk a rasszizmus valódi arcáról. Amikor a médiában Argentínával kapcsolatban német hangzású név bukkan fel, sokan gyanakodnak – nem meglepő módon – náci származásra. Azonban számos kivétel van – és ezt az argentinok szeretik hangsúlyozni: az országban így mindenki tudja Néstor Kirchner Perón-párti elnökről, hogy felmenői nem nácik, hanem svájciak. A gót betűs fejlécű Argentinisches Tageblattról első ránézésre kevesen gondolnák, hogy nincs németországi kötődése, a liberális lapot 1878-ban ugyanis svájci telepesek alapították.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.