Az egyházak védik a közösségi értékeket

Az egyházaknak már csak „civil” alapon is joguk van beleszólni gazdasági és politikai kérdésekbe, és mivel nálunk a civil önszerveződés még gyenge, a történelmi felekezetekre az a többletfeladat hárul, hogy markánsan fogalmazzák meg a szegények, kisemmizettek problémáit – jelentette ki Bölcskei Gusztáv református püspök az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) tegnapi közgyűlésén.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szerint hamis az a gyakorlat, amely azt firtatja, kellően szétválasztották-e az egyházat és az államot, hiszen többszereplős folyamatról van szó. Az egyház – egyik aspektusában – annak a civil társadalomnak a része, amelynek az a dolga, hogy a közösségi értékeket, ha kell, az állammal szemben is képviselje. Példaként hozta fel a püspök a társadalmi-gazdasági igazságtalanság kérdését. Utóbbival kapcsolatban jegyezte meg Tóth Károly, a zsinat korábbi elnöke: az Egyházak Világtanácsának kenyai főtitkára abban jelölte meg az egyházak feladatát, hogy erőteljes etikai hangot hallassanak, hozzájárulva a globális civil társadalom kiépüléséhez.
Bölcskei a tegnapi nap főeseményére utalva bemutatta, mennyire nem tisztázott az állam és az egyház viszonya azok előtt, akik a szétválasztás szükségességét hangoztatják, valamint azt, hogy „tartsák el az egyházat a híveik”. – Szétválaszthatónak tartja-e a kormány az egyházat és az államot, ha elrendelte a világnézetileg semleges iskolákban az elhunyt pápáról való megemlékezést? – tette fel a kérdést a II. János Pál megélt ökumenizmusát nagyra értékelő református püspök. Úgy érvelt, a gyásznappal és az iskolai megemlékezésekkel nem egy miniállam vezetőjét, hanem a katolikus egyház fejét tisztelték meg.
Búcsúzunk – mi is címmel nyilatkozatban fejezte ki a Magyarországi Református Egyház gyászát és együttérzését Bölcskei Gusztáv püspök a pápa elhunyta és temetése alkalmából. II. János Pál a magyar reformátusok irányában tett legkiemelkedőbb és legmerészebb döntésének azt nevezte, amikor a katolikus egyházfő debreceni látogatásakor 1991 augusztusában megkoszorúzta a gályarabok emlékművét.