Bármit eladtunk, ha akadt rá vevő

A hazai privatizáció csak a vétel és eladás folyamatát jelentette, s nem szolgált társadalompolitikai, kulturális célokat. Mára eltűnt a rendszerváltozáskor meglévő induló állami vagyon közel egyharmada.

Hunyor Erna
2005. 04. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kulcskérdés az állami szerepvállalás újragondolása; az állami tulajdon átrendezését szakmai és nem politikai szempontok alapján kell végrehajtani – hangzott el tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelyen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített, A magyarországi privatizáció tanulságai című tanulmányt ismertették. Eszerint mára eltűnt a rendszerváltozáskor meglévő induló vagyon 30 százaléka. Ebből 10-15 százalékot tesz ki az a hiány, ami piaci értékvesztéssel és rossz gazdálkodással magyarázható. A vagyonvesztés oka lehetett még a tudatos érték alatti eladás.
Az állam rendszerváltáskor meglévő vagyonából tíz százalék, azaz mintegy 760 milliárd forintnyi vagyon van még jelenleg is állami kézben – mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. A vagyon 30 százalékát, az akkori nyilvántartási értéken 1700 milliárd forintnyi (2600 milliárd forintnyi működő) vagyont sikerült értékesíteni – tette hozzá. Kovács Árpád kiemelte: a hazai privatizáció csak a vétel és eladás folyamatát jelentette, és nem szolgált társadalompolitikai, kulturális célokat.
Báger Gusztáv, az ÁSZ főigazgatója hozzátette: 2003-ra az ÁPV Rt.- hez tartozó vállalatok összértéke 767 milliárd forintra csökkent. Ezzel kapcsolatban Kovács felhívta a figyelmet arra, hogy a magánosítás új szakaszában új alapelveket kell érvényesítenie az államnak. Mint mondta, a 90-es években még az volt a jellemző, hogy ha akadt vevő, akkor bármit eladott az ország. A jelenlegi szabályok szerint 37 cég marad majd tartós állami tulajdonban (az 1990-es 1859-cel szemben), ezek értéke 238 milliárd forint.
Kovács Árpád kérdésesnek nevezte, hogy a biztosítók, illetve az energiaszektor esetében megfelelően tudta-e érvényesíteni az állam az érdekeit. Úgy vélte, a privatizáció társadalmi, politikai ellenőrzése nem mindig működött megfelelően, jellemzően kimerült a különféle lépések utólagos, politikai érdekektől is motivált kritikájában. A privatizáció társadalmi és szélesebb értelemben politikai ellenőrzésének legkézenfekvőbb eszköze a nyilvánosság lett volna, ennek érvényesülése azonban a bank- és üzleti titokra való hivatkozással csak korlátozott volt – emelte ki.
Kovács szerint a privatizáció tanulságai közé tartozik, hogy ha az állam nem tud jól eladni, akkor ne tegye meg csak azért, hogy egy újabb vagyonelemtől megszabaduljon. Felhívta a figyelmet: meg kell alkotni a vagyonkezelést szabályozó törvényt, tekintve, hogy hamarosan elfogy a privatizálható vagyon, s emiatt a középpontba az állami vagyon kezelése kerül majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.