Kulcskérdéssé vált az utóbbi években a volt kommunista országokban az alkalmazott adók mértéke. Legutóbb Romániában döntöttek úgy, hogy a korábbi, 18 százaléktól 40 százalékig terjedő személyi jövedelemadó-kulcsokat és a 25 százalékos társasági adót felváltják egy új, 16 százalékos egységes adóval. Ám a sort még az észak-európai országok kezdték. Az első adócsökkentő Észtország volt, amely az új uniós tagországok között avantgárd szerepet játszott a gazdasági reformok bevezetése terén. Az észtek már 1991-ben bevezették az egységes 26 százalékos adómértéket, s rövid időn belül követték őket a lettek és a litvánok. Bár a gazdaságpolitikusok arra számítottak, hogy az alacsony egységes adómérték csak a kis államok sajátja marad, 2001-ben Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin jelentette be, hogy bevezetik a 13 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, amit 2002-ben egy 24 százalékos társasági adókulcs bevezetése követett. Azóta Szerbia, Ukrajna és Szlovákia is egységes adónem bevezetése mellett döntött. Szlovákiában e lépéssel egy 90-féle adóengedményt, 19 adómentes jövedelemforrást, 66 engedményes tételt és 27 speciális adókulcsot tartalmazó adórendszert váltottak fel. Tavaly az ország a tervezettnél 7,3 százalékkal magasabb adóbevételre tett szert, miközben a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból származó bevétel 34,6, illetve 35,6 százalékkal szárnyalta túl a várakozásokat.

50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie