Borúlátóbbak a vállalkozók az idén, mint az elmúlt esztendőben bármikor, az emberek pedig kedvezőtlenül ítélik meg az ország gazdasági helyzetét, főként a munkanélküliség tekintetében pesszimisták – idézte az egyik piackutató intézet hétfőn napvilágot látott felmérését Varga Mihály (Fidesz) napirend előtt az Országgyűlésben. Szerinte erre a pesszimizmusra az embereknek minden okuk meg is van, hiszen amíg a kormányváltáskor 5,6 százalékos volt a munkanélküliség, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki hivatalba lépésekor már elérte a 6,1 százalékot, mára pedig 6,9 százaléknyian keresnek munkát. Ez azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 54 ezer fővel nőtt azok száma, akiknek nincs munkája. Varga azt tanácsolta a miniszterelnöknek, látogasson el Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Borsod megyébe, ahol igen magas a munkanélküliek aránya, az utóbbi megyében minden harmadik ember munkát keres. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány programjában azt ígérte, 400 ezer új munkahelyet teremtenek.
Erre reagálva Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár azt az ellenzék padsoraiban hangos nevetést kiváltó magyarázatot adta: „a 400 ezer munkahely teremtése nem azt jelenti, hogy 400 ezerrel több munkahely lesz az országban, hanem azt, hogy a gazdasági növekedéssel együtt új, modernebb munkahelyek jönnek létre”. Hozzátette: ma csupán azért jelentkeznek többen munkanélküli-segélyért, mert az MSZP–SZDSZ-kormány idején megnőtt a munkanélküli-járadékra vonatkozó jogosultság időtartama. A benzin és a gázolaj napokban történt emelése kapcsán az államtitkár azt mondta: a kormány megfelelő módon járt el, a benzin ára a világpiaci hatásokon múlik. Varga Mihály előzőleg azt tanácsolta a Pénzügyminisztérium képviselőjének, hogy vegyék elő azt a polgári kormány idején alkalmazott megoldást, amely kompenzálta a gazdaság, illetve az emberek növekvő terheit.
Kuncze Gábor (SZDSZ) kijelentette, „már nem egyszerűen dumaellenzékről van szó, hanem hazudós ellenzékről”, amely „populista demagógiapolitikát” folytat. Ennek alátámasztására felhozta, hogy az ellenzék rendre adócsökkentésről beszél, majd javaslatokat tesznek a kiadások növelésére, végül pedig „elkezdenek zokogni” a költségvetés hiányának növekedésén. A folyamatos ellenzéki bekiabálásokkal tarkított felszólalásában az SZDSZ elnöke azt állította, hogy az ellenzék gátolja a nagy reformok, például az egészségügy, az adó és a közigazgatás reformjának végrehajtását. Az egyik ellenzéki bekiabálást kommentálva Kuncze meg is jegyezte: „ordibálásban önök egyszerűen verhetetlenek”, majd amikor az elnöklő Szili Katalin csendre intette a képviselőket, azt mondta, hogy „az üvöltő dervisek kórusa különösebben nem zavarja”.
Az Orbán-kormány az EU statisztikai hivatala szerint 53,6 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át a kormányzást, és 2004 végére ez az arány átlépte az euró bevezetéséhez előírt 60 százalékos arányt – mondta el interpellációjában Tállai András (Fidesz). Az idén januárban és februárban pedig 588 milliárd forinttal, naponta tízmilliárddal nőtt az államadósság. – Igaz-e ez a szám? – kérdezte a képviselő. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter válaszában azt mondta: nem, a tavalyi év végén szerinte 60,7 százalékról 57,6 százalékra csökkentették a GDP-hez mért államadósságot azzal, hogy a nyugdíjpénztáraknál lévő állampapírokat ezentúl nem kell beleszámolni abba. A miniszter szerint mindig az a fontos az adósság kapcsán, hogy mire költjük el a pénzt.
Aranyat érő morzsák hullanak le keveseknek az önök közreműködésével a Budapest Airport Rt.-ről – mondta Márton Attila (Fidesz), a kormánypárti képviselőknek címezve mondatát. A tízmilliárd forintos eredményt produkáló céget privatizálni szeretné a kormány, ám még ezt megelőzően magánkézbe kívánja adni az Airport Minibusz üzletágat. Úgy tűnik, az utóbbi tranzakciónak a cég üzemi tanácsának, illetve a Minibusz szakszervezeteinek közös cége lesz a befutója. Katona Tamás elismerte, hogy a cég jól működik, ám szerinte ez nem azt jelenti, hogy állami tulajdonban kell tartani. A különböző kapcsolódó tevékenységek „kiszervezése” pedig „nemzetközi tendencia” – mondta az államtitkár. Úgy vélte, csak az a kérdés, hogy a privatizáció megfelelően zajlik-e vagy sem.
A dumakormány csak beszél és beszél, az önkormányzatok nemhogy több, hanem kevesebb pénzt kaptak az államtól – hangsúlyozta interpellációjában Kontrát Károly (Fidesz), aki szerint a magyar települések még a kötelező feladataikat sem tudják ellátni az alulfinanszírozottság miatt. A helyhatóságokat vagyonfelélésre kényszeríti a kormány, nem tudják fizetni a béremeléseket, útjaik, valamint intézményeik felújítását. Megemlítette még, hogy a tűzoltók idei béremelésére szintén nem biztosította a kabinet a fedezetet. Lamperth Mónika válaszában kifejtette: az ígéreteknek megfelelően valóban több pénzt kaptak az önkormányzatok az elmúlt három évben. A tűzoltóságnál pedig soha nem látott mértékű eszközfejlesztés történt – tette hozzá a belügyminiszter, akinek válaszát a parlament kormánytöbbsége elfogadta, Kontrát Károly és az ellenzék pedig nem.
A képviselők tegnap a tervezettel ellentétben nem fogadtak el országgyűlési határozati javaslatot II. János Pál pápa emlékére. Ennek oka, hogy a frakciók nem jutottak egyetértésre azzal a szöveggel kapcsolatban, amelyet a múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya javasolt. Ezért a módosítások helyett a képviselők úgy döntöttek, hogy a jövő hétre egy teljesen új változatot készítenek.
Bár a napirenden szerepelt, mégsem szavazott az Országgyűlés tegnap a szocialista képviselők által az ügynöktörvény módosítására benyújtott javaslatokról, az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosításról, valamint a Fidesz ügynöktörvény-indítványáról. A halasztásról a házbizottság hétfő délelőtti ülésén született döntés, amelynek értelmében várhatóan jövő hétfőn szavaz a parlament az ügyben.
Egyperces néma felállással tisztelgett a T. Ház a hét végén elhunyt szocialista képviselő, Pusztai Gyula emléke előtt. Az ülés kezdetén az Országgyűlés megemlékezett a költészet napján a száz éve született József Attiláról is.
„Több pénzt Erdős Ákosnak”
A „Több pénzt az embereknek” szocialista szlogent úgy lehetne megváltoztatni, hogy „Több pénzt Erdős Ákosnak” – mondta interpellációjában Szijjártó Péter (Fidesz), aki Gyurcsány Ferenc ismerőse, egykori üzlettársa megbízásairól beszélt. Kifejtette, hogy Erdős Ákos cégbirodalmán keresztül három pályázatot is megnyert, kifogásolható módon. A Nemzeti Tankönyvkiadó megszerzése mellett a miniszterelnök ismerőse nyerte meg az EU-konform vénytendert úgy, hogy arra két olcsóbb pályázatot is benyújtottak. A diákigazolványok elkészítésére vonatkozó pályázatot szintén az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó cég nyerte úgy, hogy a pályamunka benyújtásának határideje egybeesett a pályázati kiírással. Úgy vélte, valami nagyon nem stimmelhet, ha mindig feljelentések, kétségek merülnek fel az ilyen nagy horderejű pályázatok esetében, amelyek végén mindig ugyanaz a nyertes. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy a vénytender esetében az Erdős Ákoshoz köthető Állami Nyomda adott egyedül érvényes ajánlatot. A diákigazolványokra kiírt tendernél pedig 15 nap állt rendelkezésre a jelentkezés benyújtásához. Szijjártó nem, az Országgyűlés baloldali többsége viszont elfogadta az államtitkár válaszát.
Sürgősség elutasítva. Az MSZP és az SZDSZ elutasító szavazatainak köszönhetően nem tárgyalja sürgősséggel az Országgyűlés az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság felállítását, amelyet a Fidesz kezdeményezett. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a cinkosává tette az MSZP-t. Szijjártó Péter (Fidesz) szerint világossá vált, hogy az MSZP fedezi Gyurcsány Ferencet, aki nem mer a vizsgálat elé állni. Közölte, valamennyi nem szavazat azt tanúsítja, hogy a kormányfőnek komoly takargatnivalója van meggazdagodásával kapcsolatban.
