Hamarosan – a Budapesti Árutőzsde (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) integrációját követve – bevezetik a magyar tőkepiacra a határidős arany- és olajkontraktusokat is – közölte tegnap Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója abból az alkalomból, hogy 10 éves a BÉT határidős piaca. A régióban elsőként 1995 márciusában nyitotta meg kapuit a Budapesti Értéktőzsde származékos piaca, az első napon négy termékkel lehetett kereskedni, s egyből 17 kötés született. A napokban közölt, integrációt jóváhagyó brüsszeli döntést követve a BÉT növekedési lehetőségei tovább bővültek. A 2004. év elején a devizapiaci szereplők bevonásával történő kerekasztal-megbeszélésekkor összpiaci koncepció alakult ki arról, hogy miként lehetne egy olyan tőzsdét létrehozni, amely kihasználja az integráció adta szinergikus előnyöket. Ennek köszönhetően a BÁT-os árutermékek átkerültek a BÉT kereskedésébe, valamint a fent már említett deviza-keresztkontraktusok köre kibővül a devizaelszámolású termékekével. Hogy hosszabb távon melyik elszámolási forma lesz életképesebb, azt a piac dönti majd el.
A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán jelenleg index (BUX, BUMIX), egyedi részvény, deviza- és kamatkontraktusok különböző lejárataira, illetve különböző opciós kontraktusokra lehet üzletet kötni. A teljes határidős piac forgalma 2004-ben meghaladta a 2200 milliárd forintot. 2005-re a származékos piac napi átlagforgalma közel 25 milliárd forintra emelkedett. A határidős piacon tavaly több mint 176 000 kötés született, melynek során 4 037 061 kontraktus cserélt gazdát. A nyitott kötésállomány értéke meghaladta a 78 milliárd forintot, amely majdnem 199 ezer kontraktusnak felelt meg.

Orbán Viktornak kellett helyre tennie Zelenszkijt