Újdelhiben Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök stratégiai partnerség kialakításáról szóló közös közleményt írt alá tegnap. A dokumentum kilátásba helyezi, hogy e partnerség „élénkíteni fogja a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, s elősegíti, hogy a két állam közösen nézzen szembe a globális kihívásokkal és fenyegetésekkel”. Az egyezség a határkérdés mentén kialakult feszültséget is enyhíti. A két ázsiai óriás összesen másfél Magyarországnyi terület hovatartozásán vitázik évtizedek óta. India szerint Kína 38 ezer négyzetkilométernyi indiai területet tart megszállva Kasmírban, továbbá magának követeli India teljes Arunácsal Prades államát. 1962-ben a két állam rövid háborút is vívott a határvonal mentén. Noha hivatalosan még tűzszünetet sem kötöttek a háború végén, már hosszabb ideje nincsenek határ menti incidensek az indiai és a kínai erők között. Valószínűleg Újdelhi megnyerésének szándékával magyarázható az is, hogy Kína támogatásáról biztosította Indiát az állandó BT-tagság elnyerésében. Kína és India a világ két legnépesebb országa, övék Ázsia két leggyorsabban növekvő gazdasága. India mindazonáltal tartózkodóan fogadta az alig burkoltan Washington-ellenes javaslatot.
Mindezzel szorosan összefügg, hogy a New York Times elemzése szerint Kína az Egyesült Államok katonai erejében felfedezhető gyengeségek ismeretében fejlesztette hadiiparát, így az ország fegyverarzenálja mára valós fenyegetést jelenthet. A lap Tajvant nevezi ütközési pontnak, megjegyezve azonban, hogy a sziget kérdése mind-össze egy állomása Kína előretörési terveinek. A pekingi dominancia útjában egyértelműen Tokió és Washington áll, ezzel is magyarázhatók a diplomáciai csörték.
A térnyerést célzó játszmák részeként Kína Japánt nevezte felelősnek a két ország közti viszály felerősödéséért. Koidzumi Dzsuni-csiro japán kormányfő erre válaszul leszögezte: Peking felelőssége, hogy vigyázzon az országban élő japánokra. Szombaton több ezer tüntető kővel dobálta meg a pekingi japán külképviseletet, másnap pedig japán vállalatok épületei előtt zajlottak tüntetések. A tiltakozókat az háborította fel, hogy a japán iskolákban olyan könyvek jelennek meg, amelyekben nem szerepelnek a japánok által Kínában elkövetett kegyetlenségek .
Dél-koreai tiltakozás
Munkatársunktól
Dél-koreai tiltakozók tegnap japán zászlókat égettek egy tüntetésen Japán szöuli nagykövetségének közelében. Helyi civil szervezetek korábban a japán termékek bojkottjára szólították fel a lakosságot, mivel az aktivisták azzal vádolják Japánt, hogy a közelmúltban bevezetett történelmi tananyag tényhamisításokat tartalmaz. A zászlón levő felirat jelentése: „Dokdo a miénk!” A jelenleg Dél-Korea fennhatósága alá tartozó Dokdo-sziget (Takesima) évek óta diplomáciai feszültségek forrása a két ázsiai ország között – adta hírül a távirati iroda.
A közállapotokat jól jelzi, hogy több ezer tüntető csapott össze mindeközben rendőrökkel Kína keleti részén. A tüntetők amiatt tiltakoztak, hogy rendőrök megöltek két asszonyt egy korábbi, a környezetszennyezés ellen tiltakozó megmozduláson. Az idős asszonyok szervezte megmozdulás odáig fajult, hogy a tüntetők megfutamodásra kényszerítették a hatóságokat, sőt, még azt a középiskolát is megrohamozták, ahol a rendőrök menedéket kerestek. Közülük összesen ötvenen sérültek meg.
