Kormányválság Ausztriában?

Megtörtént, amire már régóta lehetett számítani, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kettéhasadásával felborult Ausztria amúgy is labilis belpolitikai egyensúlya. A néppárttal (ÖVP) kormánykoalíciót alkotó FPÖ-ből kiváló új párt élére Jörg Haider került, s ezzel jóformán megvalósult Haider régi terve, a párt újjáalakítása. A Szövetség Ausztria Jövőjéért pártformáció, a Bündnis für die Zukunft Österreichs (BZÖ) megalakításával Haider az FPÖ süllyedő hajójából mentette, ami menthető, és mint mondta, a régi FPÖ-t meghagyta a szélsőségesen radikális, bevándorlóellenes politikusoknak. Miután Haider nővére, Ursula Haubner is távozott a régi FPÖ éléről, átengedték a maradványpártot a politikailag ütőképtelen Hilmar Kabasnak. A BZÖ így voltaképpen a régi szabadságpártnak egy megrostáltabb változata, mely egyúttal egy másik fontos, hónapok óta húzódó kérdésre adott választ, nevezetesen arra, hogy ki vezesse a kisebb koalíciós pártot. Jörg Haider neve nem cseng egyformán pozitívan az osztrák választóknak, s ez problémát jelenthet, amikor a párt a jövőben duzzasztani szeretné szavazóbázisát.
A „kék” FPÖ-t narancssárgával váltó BZÖ pártra a koalíciós partner eleinte gyanakvással tekintett, de a tegnapi sajtótájékoztatókon a pártok szóvivői már a koalíció stabilitásáról biztosították a néppárti Wolfgang Schüssel kancellárt. Az FPÖ régi tagjainak többsége átlép a BZÖ-be, s így a szabadságpárt részéről elméletileg biztosítva van a kormányszövetség. A kormánykoalíció azonban továbbra is erősen ingatag, ugyanis Schüssel kevésbé bizakodó a BZÖ jövőjét illetően, s az ellenzék folyamatos tiltakozására már nem tartja kizártnak egy előre hozott parlamenti választás lehetőségét sem. A szociáldemokrata–zöld ellenzéki tábor nem ismeri el az újonnan alakult BZÖ-t az ÖVP koalíciós társaként, ezért szerintük indokolt lenne az előre hozott választás.
A pártszakadás után fennáll a veszélye, hogy az FPÖ utódpártjai nem érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges négy százalékot. A (régi) szabadságpárt támogatottsága a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint hat és nyolc százalék körül mozog, ami egy előre hozott választás esetén az egyik félre mindenképpen végzetes lehet. A számítások szerint a Haider-féle pártformációt valamivel többen választanák, mint a Kabas-féle radikálisabb FPÖ-maradványpártot. Az új FPÖ azonban, melynek vereségét egy esetleges választásokon nem hivatalosan már mindenki elkönyvelte, további egy-két százalékot von le a jobboldal összerejéből.
A szabadságpárt hanyatlása nem csak saját életére van negatív hatással. Koalíciós partnerére is egyre kevesebben szavaznak, annak ellenére, hogy a régi FPÖ táborából többen is „átszavaznak” az ÖVP-re. A két pártnak új feladatot már az ad, hogy visszaszerezzék korábbi támogatottságukat, és átvegyék a vezetést az időközben megerősödött szociáldemokratáktól, akik a maguk 40-41 és a Zöldek 10-11 százalékával kényelmesen megnyernék a parlamenti választásokat.