Csaknem fél métert emelkedett – tíz centivel többet, mint amennyit előre jeleztek – csütörtökön éjszaka a Temes vízszintje a Vajdaságban, a bánáti Módosnál. A szakértők értékelése szerint ez az újabb árhullám már nem hozza súlyosabb helyzetbe a kelet- és közép-bánáti falvakat.
A terepen azonban másként értékelnek. Lelassult ugyanis a víz visszahúzódása az elöntött területekről és településekről. A vízben álló, kimosott alapú, átázott falú házak, épületek már nem sokáig bírják. Csak Módoson több mint kétszáz ház roggyant meg vagy dőlt össze, s tartanak attól, hogy félezer épület juthat erre a sorsra. A tragédia méretei már így is felmérhetetlenek. A Bánát középső részén, amerre a szem ellát, csak a vízben álló falvak emelkednek ki a tengerré vált Temesből. A védekezés helyett már napok óta a mentésnek adnak előnyt. Félő, hogy a víz lehúzódása hetekig is eltarthat. Bánátnak e földterületei – a több tízezer hektár – az idén nem hoznak sok termést a gazdáknak. A legnagyobb gond azonban továbbra is a fertőzés veszélye. Emberfeletti munkával próbálják begyűjteni az elhullott állatok ezreit. A közeli sintértelepekre tegnapig 35 tonna tetemet hordtak. Az állat-egészségügyi szolgálat osztályvezetője szerint az epidemiológiai helyzet „ellenőrzés alatt áll”. Szerinte még nincs közvetlen járványveszély.
Tegnap tették közzé a szerb médiumok a belgrádi magyar nagykövetség közleményét, hogy Magyarország hárommillió forintos rendkívüli segélyt nyújt a vajdasági árvízkárosultaknak. A kormány a segély eljuttatására a nagy tapasztalattal rendelkező Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet kérte fel, amely már meg is kezdte a munkát a térségben. Aktivistái házról házra járják azokat a családokat, amelyek a Módos, Káptalanfalva és Párdány faluból kitelepítetteket befogadták. Közvetlenül nekik adják át a helyszínen beszerzett – alapvető gyógyszerekből, ivóvízből, gyermektápszerből, konzervekből, kekszből, kristálycukorból, étolajból, tésztából és lisztből álló – segélycsomagokat.
Helyreállították a román hatóságok a Temes folyón átszakadt gátakat, így továbbra sem apad a vízszint a hét elején elárasztott bánsági falvakban, sőt újabb településeket fenyeget az ár. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus tegnap a Magyar Nemzetnek elmondta: a Berzava és a Béga folyók apadnak, a Temesen viszont csak pénteken vonult le Szerbiába az árhullám, ezért Óteleket, Jánosföldét, Torontálkeresztest és Fényt ellepi a víz. Ráadásul ezeken a településeken sorra dőlnek össze az elázott vályogházak, ezért a hatóságok arra számítanak, hogy az ár levonulása után alig marad épen néhány épület. Az árvíz sújtotta bánsági falvak többségéből kitelepítették az embereket (számuk Temes megyében eléri a 3700-at), másutt pedig a magasabban fekvő temetőbe húzódott a helyiek egy része a háziállatokkal. „A járványveszély miatt mindenki védőoltást kap. Másik fontos tennivalónk a segélyszállítmányok elraktározása, hiszen nekünk még hónapokig kell táplálnunk több ezer embert” – tudtuk meg Marossy Zoltántól. A legfrissebb adatok szerint az ország délnyugati régiójában 37 település, csaknem 1500 lakóház, háromezer gazdaság, 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és 32 kilométernyi országút vált a víz martalékává, ám a kár valószínűleg tovább nő. Románia-szerte óriási segélyakció indult a bánságiak megsegítésére, a bukaresti kormány például élelmiszeren, gyógyszereken és ruhákon kívül 300 milliárd lejt utalt át az árvíz sújtotta területek, falvak helyreállítására. Ezen kívül a mezőgazdasági tárca hétmillió eurós világbanki hitelből kívánja újjáépíteni az ár miatt megsemmisült településeket.
*****
Javul a Mátraiak helyzete. Feloldották a forgalomkorlátozást az áradás sújtotta Mátrakeresztesen. A település védelmi bizottságának döntése szerint a körzetben harminc kilométeres sebességkorlátozás van érvényben – tudtuk meg Sisák Imrétől, Pásztó polgármesterétől. Megszűnt a vízkorlátozás Csécsen, Kozárdon, Alsótoldon, Felsőtoldon, Garábon, Taron, Ecsegen és Hasznoson. A többi településen folyamatosan tisztítják a vízhálózatot, a korlátozás teljes feloldása a következő hét elejére várható. Addig zacskós vízzel, palackos ásványvízzel látják el a helybélieket, és lajtoskocsi is hordja a vizet.
Harmadfokú készültség a Körösökön. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának hatására folyóink többségén az áradás a jellemző. Ezzel ellentétes folyamatok figyelhetők meg az Ipolyon, a Sajón és a Zagyván: ezek a folyók – torkolati szakaszuk kivételével – mindenhol apadnak. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a Duna árhulláma várhatóan készültség elrendelése nélkül vonul le. A Tisza teljes hazai szakaszán árad, hasonlóan a Bodroghoz, a Túrhoz, a Szamoshoz és a Krasznához. A Körösök vízrendszerében a legerőteljesebb az áradás, a felső szakaszokon naponként 50–167 centiméteres vízszintemelkedést mértek. A Fekete-Körös Antnál – a folyó legfelső, hazai vízmércéjén – tetőzött 815 centiméteres vízállással, az eddig előfordult legmagasabb szintet 185 centiméterre megközelítve. A Fehér-Körös Gyulánál, az országhatár közelében tegnap óránként két centimétert emelkedett. A Kettős-Körösön Békésnél erőteljesen emelkedik a vízállás. A Maros lassú ütemben apad. Az országban tegnap öszszesen 1803 kilométer hosszúságú védvonalon tartottak árvízvédelmi készültséget. Ebből első fokú 1189, másodfokú 494 kilométeren volt. Harmadfokú készültséget rendeltek el 120 kilométeren: a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körös mentén. Négy utat zártak le Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tisza, illetve a Sajó áradása miatt. Még mindig vízben áll a dél-borsodi Ároktőn a komphoz vezető útszakasz, nem lehet közlekedni a Sajóivánka és Sajókaza, a Muhi és Köröm közötti út egy-egy részén, valamint Kesznyéten és Tiszaújváros között. A Tisza tiszaberceli szakaszán és a betorkolló Lónyay-főcsatorna mentén a víz alá került hullámtér gátjainál szivárgást észleltek. (Zs. L.)
