Milyen mérleget vonna a számos magyar tisztségviselővel működő jobbközép román kormány első száznapos tevékenysége alapján?
– Mindenképpen pozitívat, hiszen a magyarság jelenléte jó a kormányban és a kormányzati intézményekben. Azt már a programunkhoz kapcsolódó eredménynek is tartom, hogy sikerült néhány tabut lebontani. Előzménytelen, hogy a bukaresti külügy- és pénzügyminisztériumban van államtitkárunk, hogy nagyon komoly gazdasági vállalkozásokat vezetnek általunk jelölt szakemberek, például a nukleáris felügyeletet, az Uránium bányatársaságot, az országos gázkitermelő vállalatot vagy az országos polgári légiforgalmi hatóságot. Máris kormányzati eredmény, hogy jelen vagyunk ilyen területeken. Másrészt fontos intézkedés az egységes, 16 százalékos adókulcs bevezetése, ami az RMDSZ programjának is része volt. Ehhez kapcsolódik az a decentralizációs határozat, amely szerint a személyi jövedelemadóból a helyi és megyei önkormányzatoknál visszamaradt összeget 63 százalékról 82 százalékra emeltük. Továbbá küszöbön van két, számunkra jelentős jogszabály, a tulajdontörvények módosító csomagjának, valamint a kisebbségi törvénytervezetnek az elfogadása.
– Mitől lesz jobb az erdélyi magyarság élete a kisebbségi törvénytervezet révén?
– Minőségi ugrást eredményez általában a kisebbségi közösségek, beleértve az erdélyi magyarság életében. Anyanyelvű intézményeink eddig is voltak, de ezeknek a sorsába csak közvetve szólhattunk bele, esetleg a saját politikai szervezetünk befolyásával élve. Ha viszont sikerül elfogadtatni a kormánnyal a törvénytervezetet, akkor létrehozhatjuk azokat az autonómiatestületeket, amelyek révén a közösség által választott emberek beleszólhatnak kisebbségi intézményeink működésébe, például abba, hogy hogyan jön létre vagy szűnik meg egy iskolai osztály. Mindez nagyon hamar érezhető lesz az életünkben, persze nem szociális vagy gazdasági értelemben.
– Viszont bírálói, például az erdélyi civil szervezetek és a történelmi magyar egyházfők szerint a tervezet nem teremt meg minden feltételt az autonómia elérése számára.
– Persze hogy nem, de én sohasem politizáltam mindent vagy semmit alapon. Közösségünknek közigazgatási autonómiára, sok más jogra is szüksége van, de ugyanezeket a vitákat lefolytattuk már az alkotmánymódosítási vita során. A román alaptörvényt sem sikerült minden rendelkezésében módosítanunk, mégis jó, hogy megszavaztuk. A törvénytervezet kapcsán még azt sem mondanám, hogy önmagában csak kis lépést jelent. Ez a törvénytervezet még akkor is nagyon nagy lépés, ha általa nem jön létre minden autonómiaforma. A kulturális autonómia keretei teremtődnek meg, amelyeket később tartalommal kell megtölteni.
– Az észak-erdélyi autópálya megépítése kapcsán zajló kormányzati vita nem román–magyar disputa, hiszen a sztrádát szinte valamennyi erdélyi román politikus támogatja. Miként lehetne kiegyensúlyozni viszont a Románia különböző régiói közötti lobbit, hogy Erdély is fejlődhessen infrastrukturális téren?
– Még azt se mondanám, hogy kiegyensúlyozásról van szó, hiszen egyeseknél éppen ez a nagy szemléleti tévedés. Ugyanis az Európai Unió, a beruházások, a tőke Erdélyen át fog bejönni Romániába, majd az ország többi részébe. Ez így történt Magyarországon is, ahol először Nyugat-Magyarország ugrott meg, ami feszültségeket is okozott. Hiába akarja valaki előnyben részesíteni Románia más régióit, mert Erdélyt átugorva a tőke nem tud bejönni Románia más részeibe. Éppen ezért Erdélyt a szó szoros értelmében is járhatóvá kell tenni. Való igaz, ez jelenleg nem román– magyar vita, más kérdés, hogy a koalíciós pártok közül egyedül az RMDSZ foglalt nagyon keményen állást ebben az ügyben.
– Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az önnel folytatott bukaresti tárgyaláson úgy fogalmazott: holtponton van a magyar–magyar kapcsolatrendszer.
– Mindannyian tudjuk, hogy a kettős állampolgárságról rendezett decemberi sikertelen népszavazás miatt romlott ez a kapcsolatrendszer. Az a dolgunk, hogy helyrebillentsük, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne használjuk ki maximálisan az ezekben a kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. A Kárpát-medencei magyarságnak ma nagy esélye van. Mondok egy példát. Magyarországon kívül két országban vannak kormányban a magyarok: Romániában és Szlovákiában, és mégsem tudatosítjuk, mekkora lehetőséget jelent ez. Az is előzménytelen volt, hogy a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét magyar miniszterelnök-helyettes fogadta a bukaresti kormánypalotában. Látok kiutat ebből a holtpontból, hiszen kapcsolatunk sokrétű, nem szabad leszűkülnie egy konfliktusos témára, viszont az elkövetkezőkben valamilyen módon ezt is meg kell oldani, és konszenzusra kell jutni. A magyarországi kormánypártokkal szintén nem szorítkozott csupán a népszavazás kérdésére a kapcsolatunk, hiszen az az érdekünk, hogy párbeszédet folytassunk a kormányoldallal. Egy dolgot ellenben elmondhatok: semmiképpen sem javította kapcsolatunkat a népszavazás idején tanúsított állásfoglalás.
– Az erdélyi magyar sajtóban az utóbbi hetekben több elemző is a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony látványos elhidegülésére kereste a választ. Milyennek látja a két szervezet közötti kapcsolatokat?
– A mi szándékainkat illetően korábban sem kellett volna hűvös viszonyban lennünk. Tavaly eléggé megromlott a viszonyunk amiatt, hogy ellenzéki politikusok egy része RMDSZ-szel szembeni alternatív szervezeteket támogatott Erdélyben, de ezt a romániai választások után helyrekalapáltuk. Jómagam az utóbbi időben többször is tárgyaltam Orbán Viktorral a lehetséges együttműködésről. Tehát most normális viszonyban vagyunk a Fidesszel, és remélem, ez a későbbiekben is így lesz.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
