Mátrakeresztes

Nem nyilvánították katasztrófa sújtotta területté a Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztest a hétfő esti felhőszakadás nyomán keletkezett károk miatt. Az itt élők azért fordultak a kormányhoz, mert az esőzés okozta milliárdos károkat (utak, hidak, házak rongálódtak meg) csak a segítségükkel tudnák rendezni. Az önkormányzat finoman szólva „nincs jól elengedve”, de a település végül 240 milliós költségvetési hiánya ellenére 12 millió forintos alapot hozott létre, amelyből megkezdik a károsultak megsegítését.
A kormány szerint szó sincs katasztrófáról, leginkább azért nem, mert akkor gyakorlatilag kártalanítani kellene az ott élőket… Üres a kassza, túl sok volt a kampányígéret, s erre már nem telik. Négy nap elteltével végre eljutott a helyszínre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika belügyminiszter is, s ezzel a gesztusukkal mindenképpen bekerülnek a helytörténeti krónikákba. Ígéret szinten elhangzott: a kormány 35 millió forintot utal át Mátrakeresztesnek, ezenkívül százmillió forintos hitelkeretet nyit meg a magántulajdonban okozott károk rendezésére. Ebből kiolvasható, hogy a károsultaknak egy fillér kormányzati támogatás nem jut, csak hitelt vehetnek fel. Az összesített helyreállítási programot majd jövő szerdán terjesztik a kormány elé. És az üres kezű ígérők lassan mehetnek tovább az állami autóikkal az ország keleti térségébe, a Felső-Tisza-vidékére, ugyanis a Tisza mentén már 922 kilométer hosszan első fokú a készültség szintje.
Elhanyagolta a tiszai árvízvédelmet a szocialista–szabad demokrata kormány. A Vásárhelyi-terv programjainak megvalósítása lelassult, a Draskovics-csomaggal mintegy 1,2 milliárd forintot vontak el a felső-tiszai, közép-tiszai és bodrogközi árvízvédelmi gátak megerősítésére elkülönített összegből, így csak 25 év alatt valósulhatnak meg a fejlesztések. Jelenleg a Tisza mentén kiépített 1200 kilométernyi védvonal csupán ötvenhárom százaléka felel meg magasságban, állékonyságban a százévente előforduló, mértékadó árvíznek.
A 2001. március 6-i szatmár-beregi árvíz tapasztalatai azt bizonyítják, hogy új típusú, a Vásárhelyi-terv által biztosított árvízvédelemi intézkedésekre van szükség a Tisza mentén – hangzott el szintén tegnap Nyíregyházán, a négy évvel ezelőtti katasztrófa következtetéseit ismertető könyv bemutatóján. Négy éve, a tarpai gátszakadást követően, az ár levonulása után 46 településen 3071 ingatlan károsodását regisztrálták a szakemberek, ezek közül 2866 volt személyi tulajdonú lakóépület. Az akkori, az Orbán-kormány döntése értelmében a 2001. márciusi árvíz által tönkretett személyi tulajdonú ingatlanok újjáépítése, helyreállítása már áprilisban elkezdődött. Az újjáépítés során sokat fejlődött a beregi térség, olyan házak épültek, amelyek a térség építészeti hagyományait követik. A kivitelezők a vályogépületek helyett téglafalú, nyeregtetős, hosszúkás alakú, részben kontyolt oromzatos parasztházakat húztak fel: ezek az ingatlanok az elmosottaknak a három-négyszeresét érik. Kevesebb mint egy év alatt kormányzati pénzekből és adományokból mintegy ötvenmilliárd forint érkezett a térségbe.
Röviden szólva: lehet ezt máshogy is csinálni.
Azok a mátrakeresztesiek pedig, akiknek a hitel lehetősége nem elég: menjenek a sóhivatalba.