Nagyatádi látlelet

Ezer igen a kétezer nem ellenében: a szerb határhoz közeli Nagyatádon a többség a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen szavazott. A település testvérvárosa Kézdivásárhely. A nevezetes erdélyi város elöljárói meghívták a testvér önkormányzatot az idei március 15-i ünnepségre. A nagyatádiak el is küldték a szíves delegációt: egy erdélyi körös intézményvezetőt és két, a nem mellett elkötelezett, amellett nyíltan kampányoló MSZP-s képviselőt. Erdélyből áttelepült nagyatádi lakosok, aki éppen ottani barátaiknál vendégeskedtek, a koszorúzási ünnepségen kifütyülték, lehazaárulózták a küldöttséget: megdöbbentek, hogy mit keres ott a két elkötelezett nempárti. Az egyik MSZP-s feljelentést helyezett kilátásba, Nagyatádot gyalázkodó hangú szórólapok árasztották el.

Kvízjáték – ez a címe a jó minőségű papírra kinyomtatott és a postaládákba bedobált szövegnek, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon el lehet-e ítélni a kézdivásárhelyi „hazaárulózókat”. A Romániából áttelepült magyarokat primitív módon gyalázó irományon nincs aláírás.
„Nem lehet elítélni őket, mert két román menekülttől nem várható el, hogy tisztában legyen azzal, 1848-ban a magyarok az osztrák elnyomók ellen vívták szabadságharcukat.”
„Nem lehet elítélni őket, mert valaki cukrot adott az ünnepség előtt nekik, azért hitték, hogy nem Gábor Áron, hanem Ceausescu szobrát koszorúzzák. Ahogy ők szokták, amikor még szerették a Nagy Vezért.”
„Nem lehet elítélni őket, mert valószínűleg ők úgy tudják, az a hazaáruló, aki szülőföldjén marad, és ott tisztességgel, becsülettel dolgozik a haza javára.”
Orbán Csabához intézték a fenti sorokat. Ő az egyik „pfujoló” nagyváradi. Tizenhat éve él Nagyatádon. Kardiológus szakorvos. A nagyatádi kórházban 70 álláshelyből 30 üres. A maradék negyvenből tízet nyugdíjasok töltenek be. Volt olyan pillanat, amikor 16 erdélyi orvos dolgozott a kórházban. Ha ők nincsenek, bezárhatták volna az intézményt. Hívták Kaposvárra, Pécsre. Azt mondja, nem megy. Most már végképp nem. Nem futamodik meg. Felesége, Gondos Ilona háziorvosként dolgozik.
Mint mondja, március 15-én barátaiknál vendégeskedtek Kézdivásárhelyen, és természetesen kimentek az ünnepségre is. Elhűlve látták, hogy egy erdélyi körös mellett az a két személy képviseli Nagyatádot, akik a legaktívabban kampányoltak, agitáltak a kettős állampolgárság ellen: a delegáció vezetője, Csendesné Murányi Ibolya és Fülep István.
– Csendesné osztogatta a sárga MSZP-s cédulákat a piacon, amiben arról győzködték az embereket, hogy milyen anyagi csődöt jelentene nekik a kettős állampolgárság megadása. Fülep István házról házra járt a kampány alatt, úgy agitálta az embereket a határon túliak ellen. Ilyen személyeket kiküldeni a testvérvárosunkba mi más, mint provokáció? A feleségem odament az erdélyi körös delegálthoz, és valóban megkérdezte: „Hogy hozhattad ide ezeket a hazaárulókat?” És a koszorúzáskor valóban kifütyültük őket – mondja Orbán Csaba. Bocsánatot kérni azonban nem fognak. Pedig Fülep István, aki 21 éven keresztül katonaként szolgálta a hazát, ultimátumot adott a nyilvános testületi ülésen. Ha Gondos Ilona doktornő e hó végéig fizetett hirdetésben nem kér elnézést az önkormányzattól vagy Nagyatád polgáraitól, a hazaárulózás miatt rágalmazásért feljelentést tesz.
A legfőbb sértett egyébként nem ő, hanem Csendesné Murányi Ibolya, aki állítja: Gondos doktornőtől egyéb szidalmakat is kapott. Kabátrángatásról is beszél, meg hogy azt kiabálta neki az asszony: „tartozom neked” és „ezért megfizetsz, többször visszaadom”. Csendesné cáfolja, hogy szórólapokat osztogatott volna, de azt elismeri: akivel találkozott, annak elmondta a népszavazással kapcsolatos álláspontját. „De ha osztogattam volna, akkor mi lenne?” – teszi fel a kérdést. Mint magyarázza, ez a népszavazás egyértelműen politikai kérdés volt, nem pedig egy össznemzeti ügy. Mert hogy rossz kérdés volt, amit rossz időben tettek fel. „Megviseltek a történtek. A kintiek elnézést kértek. Nem ők hazaárulóztak, hanem akiket a város befogadott, lakást, munkát megélhetést kaptak Magyarországon, belefolyhattak a közéletbe… És akkor így viselkednek” – fogalmazza meg gondolatait arról, hogy mi rázta meg. Arra a kérdésre, hogy lelkiismeretileg nem okozott-e problémát számára, hogy a nem mellett agitált, és ezek után ment Erdélybe nemzeti ünnepet ülni, azt mondta: egyáltalán semmiféle problémát nem okozott számára mindez. A botrányos röplappal ő is találkozott. „Jót nevettem rajta” – mondja. „Örülök, hogy valaki a humoros oldaláról fogta meg, mert én már ennél jóval durvább megfogalmazásokat is hallottam.”
Fülep István, aki feljelentést szándékozik tenni, viszont saját bevallása szerint is osztogatott választási szórólapokat, az MSZP-propagandaanyagot saját véleményével is kiegészítette.
– Elmondtam az embereknek, hogy itt elsősorban nem a pénzről van szó, mint a szórólapon, hanem a szavazati jogról. Én MSZP-s vagyok, hát hogy lenne érdekem, hogy győzzön a Fidesz? – teszi fel a kérdést, s hogy a népszavazás esetében mégsem csak egyszerű aktuálpolitikai kérdésről lett volna szó, azt egyszerűen nevetségesnek tartja. Neki sincsenek erkölcsi aggályai a tekintetben, hogy vajon ízléses volt-e megjelennie a határon túli nemzeti ünnepen. Mint mondta, a polgármester önként jelentkezéses alapon választotta ki a delegációt, és ő szívesen elment. Számított az esetleges atrocitásokra a helyiek részéről, de az megdöbbentette és felháborította, hogy éppen határon túlról áttelepültek – szavai szerint akik „bejöttek” – fütyülték ki őket.
– Lakást, munkát kaptak. Megbecsült polgárok lehettek. És szégyenbe hozzák a várost. 1957-ben születtem, nem vagyok felelős Trianonért, és ’56-ért sem. Nem vagyok hazaáruló. Nekem Trianon, a határon túliak kérdése már történelem. 2007-ben Románia, így Erdély is benne lesz az unióban, át tudom érezni, hogy ők előbb szerették volna, de ez van – fejtegeti. Ő viszont már nem tartja viccesnek a röplapot. Szerinte alkalmas arra, hogy egy család „megítélését” rontsa. Akár bajt is okozhat… Úgyhogy elítélendő. Magát igazi demokratának vallja, merthogy őt nem érdekli a származás, csak az ember. Mint hangsúlyozza, nincsenek előítéletei, az erdélyi körnek is megszavazza a támogatást.
A kifütyülésről szóló Kvízjáték kérdésére megalkotói szerint a helyes válasz: „Elítélendő, amit tettek, hisz a küldöttség Nagyatád városát képviselte. Ráadásul azt a Nagyatádot, amely őket romániai menekültként befogadta, munkát, otthont teremtett számukra. Amely legnagyobb magyar nemzeti ünnepünket, március 15-ét gyalázza meg, az Petőfi szavaival élve »sehonnai bitang«.
Orbán Csaba feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a burkolt fenyegetést tartalmazó szórólap miatt. Fontolgatja, hogy a közigazgatási hivatalhoz fordul, mivel a nagyatádi testület a személyüket érintő ügyet nyílt ülésen tárgyalta úgy, hogy azon ők nem vettek részt. Egyébként pedig nem szándékozik „visszaköltözni”, végzi gyógyító munkáját tovább, ahogy eddig is.
Ormai István polgármester úgy véli: mélyen elítélendő, ami Kézdivásárhelyen történt, és méltatlan az is, hogy ilyen Kvízjáték kerülhetett az emberek kezébe.