Nem kivételeznek a multikkal

Ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírság szabható ki arra a munkáltatóra, aki nem engedi, hogy szakszervezet működjön nála – tudtuk meg a munkaügyi minisztériumtól. Munkavállalói érdekképviseletek működését a munka törvénykönyve garantálja, megfogalmazva az ezzel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket. Mindez ugyanakkor – jegyzi meg a tárca – feltételezi a munkavállalók, a szakszervezetek aktivitását is. A minisztérium elismerte: a munkavállalók kiszolgáltatottságán leginkább a foglalkoztatottság növelése segíthetne.

Minden munkáltatónak be kell tartania a jogszabályokat, így a multik semmilyen tekintetben sem részesülnek nagyobb toleranciában, mint bármely más vállalat – közölték megkeresésünkre a munkaügyi tárcánál. Szakszervezeti vezetők lapunknak arról számoltak be, hogy bár a multinacionális cégek legalább felével rendezettek
a munkaügyi kapcsolatok, egyes nemzetközi vállalatok önkényesen nem engedik, hogy szakszervezet alakuljon náluk, így összességében százezrek dolgoznak kiszolgáltatottan, szervezett védelem nélkül. Úgy vélték, a helyzeten kormányzati segítséggel lehetne javítani, például úgy, hogy elsősorban kollektív szerződéssel, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégeket támogassanak, illetve – a kormány régi ígérete szerint – erősíteni kellene a munkaügyi ellenőrzést.
A munkavállalók kiszolgáltatottságának fő oka, hogy a globális munkaerő-kínálat nagyobb, mint a kereslet, amit a strukturális feszültségek tovább erősítenek – véli a szaktárca, elismerve: ezen a helyzeten a kormány elsősorban a foglalkoztatás javításával tud(na) segíteni. A minisztérium szerint a külföldi befektetői pályázatok elbírálásában hangsúlyosan jelenik meg például a hazai munkaerő alkalmazása. A kollektív jogok gyakorlásának lehetősége, a kollektív szerződés hatályban tartása pedig kötelezettségként jelenik meg a munkáltató oldalán. A Munkaerő-piaci Alapból nyújtott egyes támogatások pályázati kiírásában a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumként jelennek meg, amelyről a cégnek nyilatkoznia kell. A pályázót munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálhatják, az esetleg feltárt hiányosságok súlyától függően pedig kizárhatják a pályázatból, illetve az elnyert összeg teljes vagy részleges visszafizetésére kötelezhetik.
A munkavállalói érdekképviseletek működését a munka törvénykönyve garantálja, megfogalmazva az ezzel kapcsolatos – együttműködésre, konzultációs kötelezettségre vonatkozó – munkáltatói kötelezettségeket.
Ez ugyanakkor – jegyzi meg a tárca – feltételezi a munkavállalók, illetve az őket képviselő szakszervezetek aktivitását is. Ebből következően egyértelműen törvényt sért az a multinacionális cég, amely nem engedi munkavállalói érdekképviseletek működését. Ilyenkor bírósághoz, illetve a munkaügyi ellenőrzéshez lehet fordulni. Az ellenőrök felhívhatják a foglalkoztató figyelmét, és kötelezhetik a szabálytalanság megszüntetésére, illetve ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. A „munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése” címén továbbá szabálysértési eljárás indítható, ami legfeljebb százezer forintos bírsággal sújtható. A munkaügyi ellenőrzés erősítésére – évek óta – tett kormányzati ígérettel kapcsolatban a tárcánál közölték: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban május 31-ig vitatják meg a munkaügyi ellenőrzés szabályainak korszerűsítésére tett javaslatokat.