Ukrajna azért szeretné hajózható csatornává építeni a Bâstroe Duna-ágat, mert akkor a nemzetközi hajóforgalomnak nem kellene feltétlenül a romániai dobrudzsai csatornán vagy a szintén a szomszédos ország területén fekvő Sulinai-ágon át elérnie a Dunát a Fekete-tengerről. Csakhogy a Duna-deltát az 1971-ben Iránban megkötött ramsari egyezmény a védett vízi élőhelyek közé sorolja, s a természetvédők szerint felmérhetetlen ökológiai kárt okozna a ma még érintetlen folyóág kiépítése.
A ramsari egyezmény bizottságában meghatározott időközönként minden kontinenst egy ország képvisel, Európát legutóbb éppen Románia. A románok pedig ezúttal komolyan veszik a természetvédelmi érdekeiket, amelyek most összhangban állnak a gazdasági érdekeikkel is. Erősen lobbiztak a nemzetközi közvélemény meggyőzése érdekében. A Jurnalul National újság tényfeltáró cikkeire még az Európa Tanács is felfigyelt, és újfent kijelentette, hogy az EU nem támogatja a tervet.
A ramsari bizottság döntése nagy előrelépést jelent a Duna-delta északi, Ukrajnához tartozó részének megvédésében, mert a nemzetközi szervezetek eddig beérték a súlyos kritikákkal és a munkálatok azonnali befejezésére való felszólításokkal. Virgil Munteanu, a deltaügy román kormánybiztosa nemrég úgy nyilatkozott a sajtóban: a ramsari konvenció irodájának szakemberei komoly érdeklődést mutattak a probléma iránt, mert aggasztó híreket kaptak a Bâstroe-ág menti környezetpusztításról. – Peter Bridgewater főtitkárral hosszasan beszélgettünk a témáról – mondta a biztos.
Traian Basescu román államelnök washingtoni látogatásakor amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy „történelmi vitával állunk szemben, de nem beszélhetünk román–ukrán konfliktusról. Annál inkább tárgyalásokról, amelyek még nem fejeződtek be a két kormány között.”
A dunai munkálatokat az ukránok tavaly kezdték meg, de az előkészületek 2001-re nyúlnak vissza, amikor is módosították a deltai természetvédelmi területek ukrajnai határát. A tervekben egy 162 kilométeres csatorna megépítése szerepel, ami a folyam Kilia nevű szakaszának érintésével a Bâstroe mellékágon létesülne a Reni dunai kikötőig. A csatorna mélyítése miatt nagy mennyiségű iszapot kotortak már ki, s többször megsértették a román–ukrán határt is.
Az előzményekhez tartozik, hogy a 280 millió hrivnyát felemésztő projekthez csak az összeg töredékével tud hozzájárulni a Juscsenko-kabinet. A többi forrást külföldi és helyi befektetők segítségével kellene fedezni. A román álláspont szerint az ukrán szállításügyi minisztérium legalább öt Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződést szeg meg, ha folytatja a környezetrombolást.
Uniós intés Verespatak miatt
Bár Románia európai uniós csatlakozásának zöldfejezetét már tavaly, az év végén lezárták, a szomszédos ország csatlakozásának folyamatát még megzavarhatja a verespataki bányaügy. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának április 30-i ülésén, amikor is jóváhagyták az ország 2007-es csatlakozását, a parlament zöldtagjai sajtóközleményben hívták fel a figyelmet Románia környezeti problémáira, különös tekintettel a verespataki bányanyitásra. Marie Anne Isler Béguin zöldképviselő ennek kapcsán kifejtette, hogy a kanadai Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat verespataki tevékenységét azonnal fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem zárul le a nemzetközi figyelemmel kísért környezeti hatásvizsgálat. „A román kormánynak nemcsak az anyagi vonzatokkal kellene törődnie, hanem a természeti és a kulturális értékek megőrzésével, valamint a környék lakosait érő hatásokkal” – jelentette ki a képviselőnő.
