Hatalmas piacot látnak Kínában a német ipar és kereskedelem vezető vállalatai, ezért elvárják a kormánytól, hogy hathatósan támogassa fáradozásaikat, amelyek a gazdasági érdekek szolgálatában hajlandók háttérbe szorítani a kommunista rendszer hatalmi túlkapásait. A fegyverszállítási tilalom vitájába beszállt Robert B. Zoellick, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, aki a NATO-követek előtt kijelentette, hogy az embargó felfüggesztése veszélyeket rejtene magában a transzatlanti védelmi szövetség együttműködésére. Gerhard Schröder kancellár azonban a jelek szerint mindent egy lapra tesz fel. Konoksága egyetlen céllal magyarázható: Németországnak állandó helyet akar biztosítani az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). Ehhez viszont nem csak a szervezet tagjainak kétharmados támogatása szükséges, a szavazás eredményét a BT öt tagjának is ratifikálnia kell. Schröder számítása szerint Franciaország, Anglia és Oroszország hajlik erre a lépésre, az Egyesült Államok magatartása azonban egyelőre tartózkodó. A hatalmi pókerpartiban így kulcsszerep jut Kínának. Ha ugyanis hajlandó kiállni a németek mellett, akkor Washington egyre nagyobb politikai nyomás alá kerül. Peking helyzetét azonban elsődlegesen Japán vágyai nehezítik. A kínaiak nagy része ugyanis Tokiónak nem akar helyet biztosítani a Biztonsági Tanácsban. Amennyiben viszont az amerikaiak elszánják magukat Berlin támogatására, akkor elvárják, hogy Kína is rábólintson Japán tagságára.
E szövődményes helyzetben Schröder a kínai lapra tesz. Az embargó felszámolása Peking számára komoly nemzetközi felértékelést jelentene. A hazai kritikusokkal szemben pedig azzal érvelhet a kancellár, hogy a Zöldek kívánságára létrejött szigorú szabályok eleve megakadályoznák a fegyverexportot Kína felé, függetlenül attól, hogy az európai embargó érvényben marad-e, vagy sem.

Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül