Százmilliárd a tavalyi áfahátralék

A tavalyi év harmadik negyedévére vonatkozó áfa-visszautalások sincsenek teljesen lerendezve – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatójából, amely szerint a 2004-es visszaigénylésekre jelenleg is több mint százmilliárd forint áfát kell kifizetnie az APEH-nek. Eközben a minisztériumok leadták az államkincstár részére a szigorított tartalékképzésük megosztását.

Összesen 24 milliárd forintot kell még az APEH-nek kiutalnia az uniós adószámmal rendelkező vállalkozások tavalyi harmadik negyedéves visszaigényléseire – tájékoztatta lapunkat Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztályának helyettes vezetője, aki a több hónapos késedelmet az uniós kontrolladatokkal történő egyeztetéssel indokolta. Kőszegi elmondta, hogy 2004 negyedik negyedévére vonatkozóan még 78 milliárd forintot kell az adóhatóságnak kifizetnie a hazai cégek részére. A pénzügyi tárca ígéretei szerint a tavalyi évről így elmaradt 102 milliárd forint kiutalása ebben a hónapban végre megtörténik.
A határidőn túli áfa-visszafizetések miatt február végéig 2,4 milliárd forintnyi késedelmi kamatot kellett az APEH-nek kiutalnia, ám a büntetőkamat mértéke lapinformációk szerint immár meghaladja a hatmilliárd forintot.
*
A jegybanki alapkamat kétszeresét jelentő késedelmi kamat pontos összegét illetően a PM a későbbiekben ígért tájékoztatást.
Mivel áprilisig húzódtak el a tavalyi évre vonatkozó áfakiutalások, a visszatartás egyenlegrontó hatása leginkább ebben a hónapban lesz érezhető. Az még kérdéses, hogy a visszatartott áfa menynyire viseli meg az államháztartást, ám elemzők emiatt már most kétségbe vonják az áprilisi hiányterv teljesíthetőségét.
A felelőtlen költségvetési gazdálkodás áldozatai lettek az uniós adószámú hazai cégek – reagált a PM adataira Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fideszes elnöke, aki hangsúlyozta: az áfa-visszatartások törvénytelen akciójáért a pénzügyminiszternek kell vállalnia a felelősséget. Tállai a késedelmes kiutalások ügyében a legfőbb ügyészhez fordult, kérve Polt Pétert, vizsgálja ki a késleltetés törvényességét.
Eközben a minisztériumok leadták a márciusi kormánydöntés értelmében kötelezően megemelt tartalékképzésről szóló tervüket a Magyar Államkincstár felé. A kabinet döntésének értelmében a tárcák a fejezeti kezelésű előirányzataiknak csak a 35 százalékát használhatják fel az első fél évben. A PM a szigorító intézkedést azzal indokolta, hogy a bevételek jelentős része a második fél évben fut be a költségvetésbe. Szintén takarékossági intézkedésnek számít, hogy az államkincstárnál vezetett nyilvántartás alapján az új kötelezettségvállalásokról a jelentősebb tételek esetében egyeztetni kell a pénzügyi tárcával.

Kiigazítást sürget a jegybank. Azonnali gazdasági reformokat sürgetett legutóbbi nyilatkozataiban Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Járai szerint az euró 2010-es bevezetése veszélybe kerül, amennyiben a szükséges átalakítások csak a 2006-os választások után kezdődnek meg. A jegybanki álláspont értelmében a reformokat a központi kiadások szerkezetének megváltoztatásával, az államapparátus csökkentésével, valamint a bürokrácia és a pazarlás visszaszorításával kell kezdeni, de ugyanilyen fontos az üvegzseb- törvény maradéktalan betartása és az egészségügyi átalakítás beindítása is. Az MNB az oktatási rendszert szintén megváltoztatná, ugyanis a jelenlegi struktúra nem felel meg a gazdaság igényeinek.