Fontos cél, hogy a kiváló magyar akácmézet ne csak keverésre használják, hanem tisztán kínálják a fogyasztóknak – nyilatkozta lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember emlékeztetett rá, ma is több ezer tonna akácméz van a termelőknél, pedig néhány hét múlva itt lesz az új termés, emiatt lassan a csőd szélére sodródik az ágazat. A jelenlegi mézárak a tavalyi szint felét érik el. Ma egy kilogramm vegyes virágmézért 280, egy kilogramm akácmézért pedig 480 forintot fizetnek a felvásárlók. Mindez elsősorban az olcsó kínai méz következménye – állapította meg Bross Péter. Az árcsökkenés tavaly nyáron kezdődött, amikor két és fél év után ismét engedélyezte az unió a kínai mézimportot.
– A helyzet javulására van remény – folytatta Bross Péter, emlékeztetve rá, hogy néhány napja Brüsszelben két európai parlamenti képviselő, a luxemburgi Astrid Lulling és Becsey Zsolt segítségével sikerült elérni, hogy fogadja őket
az agrártanács jelenlegi elnöke, Fernand Boden luxemburgi mezőgazdasági miniszter. A magyar méhészek európai társaik nevében is elmondták, hogy a jelenlegi uniós mézrendelet alkalmazása milyen súlyosan árt az európai méztermelők érdekeinek. A miniszter megígérte, hogy gyors lépésekkel, még a luxemburgi elnökség vége, azaz július előtt megoldást találhatnak erre a több tízezer európai termelőt és több millió fogyasztót érintő problémára. A sikert az OMME elnöke egyértelműen a békés brüszszeli tüntetéseknek tulajdonítja.
Bross Péter a többi méhésszel együtt attól tart, hogy a legális, de rossz minőségű importméz tönkreteszi a hazai ágazatot. Jelenleg 15 ezer méhész termel Magyarországon évi mintegy 20-25 ezer tonna mézet, de számuk ötezerre esik
vissza, és termelésük csak a hazai piac ellátására korlátozódik majd. Hasonlóan ahhoz a folyamathoz, amely korábban Nyugat-Európában már lejátszódott.
Lesz piaca a búzának. Az idén nem akarjuk megfizetni a tanulópénzt – közölte tegnapi, kaposvári sajtótájékoztatóján Pásztohy András. A földművelésügyi tárca politikai államtitkára szerint decemberben minden gazdálkodó megkapja a hektáronkénti húszezer forint uniós területalapú támogatást, 2006. január 1-je és 15-e között pedig a legfeljebb 19 500 forintos nemzeti kiegészítést. Lesz piaca a nyári betakarítású kenyérgabonának és kukoricának – ígéri az államtitkár. Pásztohy szerint zöld utat kapott Brüsszeltől a magyar agrárgazdaság: 330 ezer tonna búzát a harmadik piacon értékesíthetnek a termelők, és arra is ígéretet tett az unió, hogy – habár egyes dél-európai országok eddig az Egyesült Államokból vásároltak – a magyar tengeri is eladható lesz Portugáliában és Spanyolországban. A negyvenmilliárd forintos agrárfejlesztési programból tizenötmilliárd fordítható a terméktárolók bővítésére és újak építésére. Az erre pályázók közül nem a multik, hanem a termelők és a beszerző-értékesítő szövetkezetek kapnak elsőbbséget – hangzott el az államtitkári tájékoztatón. (G. J. A.)
