Máig kell megfizetni a vállalkozói járulék negyedévre esedékes részét. A jövőben munkanélküli-ellátást kaphatnak az egyéni és társas vállalkozások tagjai, ha megfizetik a négyszázalékos vállalkozói járulékot. Az ez évtől bevezetett új járulékot negyedévente – a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig – kell megfizetni. Akkor is be kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó nem számol el úgynevezett vállalkozói kivétet, s a társaság tagjának a személyes közreműködéséért nem jár díj. Ha az elszámolt összeg kisebb a minimálbérnél, akkor is le kell róni a minimálbér után. Az 57 ezer forintos minimálbér alapján az adó mértéke havi 2280 forint. A járadék azt illeti meg, aki az előző négy évben legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedett, s e járulékfizetési kötelezettségének is eleget tett. A járadék folyósításának leghosszabb időtartama 9 hónap lehet, összege az alapjául szolgáló jövedelem 65 százaléka, ám nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb öszszegének 90 százalékánál, s nem haladhatja meg annak kétszeresét. Nem kell megfizetni a járulékot annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, továbbá annak sem, aki vállalkozói tevékenységével egyidejűleg munkaviszonyban is áll, s munkaideje eléri a heti 36 órát.
Becslések szerint a fizetési kötelezettség ötszázezer vállalkozást érint. Azt vélelmezve, hogy a félmillió vállalkozás kétharmada minimálbér alá tartozik, egyharmaduknak havi átlagkeresete pedig 80 ezer forint, az állam bevétele 15,5 milliárd forint lehet, miközben kiadásai csak később jelennek meg. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint helyesebb volna, ha ezen adónem fizetése önkéntes alapon történne, s nem kötelező jelleggel. Parragh László kétkedésének adott hangot, mert – korábbi példák alapján – attól tart, hogy a befolyt összeget a pénzügyi tárca esetleg nem az eredeti célra, hanem másra fogja fordítani.
Mai határidők. Április 12. a kifizető, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó-előleg, a magánszemély – ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető az előleget nem vonta le –, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő jövedelemadó-előlegbefizetésének dátuma. Az átalányadó, a tételes átalányadó előlegének, az eva előlegének, a külföldi személytől levont adó, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségügyi hozzájárulás befizetésének is ez a határdátuma.
