Várhelyi András kijelentette: ő maga kilencféle ügynöklistával találkozott 1990 és 1994 között, amelyen főképp újságírók, de politikai, művészeti, s kiemelten színházi, közéleti szereplők voltak érintettként feltüntetve. Mint fogalmazott, ezeket a listákat, melyeknek hitelességét nem ellenőrizték, olyan különböző foglalkozási ágazatokban dolgozóktól kapta, akik másokat akartak joggal vagy jogtalanul gyanúba keverni.
Természetesen nem én hozom nyilvánosságra az ügynöklistákat, azok a jelenlegi kormánypártok környezetéből kerülnek a sajtóhoz – állítja Várhelyi András. Az MSZP a régi káderek ellen használja fel a listákat, az SZDSZ-nek pedig népszerűség-növelés miatt fontos napirenden tartani az ügynökkérdést – tette hozzá. Várhelyi meggyőződése, hogy nincs szükség az ügynökkérdés újabb törvényi szabályozására. A listázással tönkreteszik a szolgálatokat és az ország biztonságát veszélyeztetik – mondta. Szerinte az első ciklusban nem azért maradt el a radikális ügynöktörvény, mert akkor esetleg Antall József és kormánya elveszítette volna koalíciós többségét az érintett kormánypárti képviselők miatt.
Mások mellett Boross Péter volt a kerékkötője ennek is, mint ahogy Antall József kiváló tervének meghiúsulásáért is ő a felelős, amely alapján az öt hazai titkosszolgálatot szervezetileg egy irányítás alá vonták volna – hangsúlyozta Várhelyi. Hozzátette: a rendszerváltáskor mintegy 7,5 ezer többdiplomás szakembert távolítottak el a szolgálatoktól, amelyek létszáma ma az ötödét éri el a kívántnak. Szamárságnak és valótlannak nevezte Ilkei Csaba volt MDF-es, majd független országgyűlési képviselő kijelentését, miszerint az első parlamenti ciklusban demokrata fórumos országgyűlési képviselőket is figyeltettek volna a szolgálatokkal.
Boross Péter volt miniszterelnök megkeresésünkre közölte: nincs tudomása arról, hogy Várhelyi valaha is a titkosszolgálatokkal foglalkozott volna. – Egészen biztos, hogy pozíciómból fakadóan tudomásom lett volna arról, ha a sajtóügyekért felelős Várhelyi kapcsolatban állt volna ezzel a területtel. Amennyiben mégis, úgy ezt titokban tette – mondta Boross Péter. Emlékeztetett arra, hogy az ügynökkérdést szabályozó törvényt az ő miniszterelnöksége alatt fogadta el a parlament.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban