Volt III/II-es a titkok őre

Ifjabb Apró Antal, a volt III/II-2/A osztályvezető-helyettesének beosztottja dönt ma is arról, hogy mely állampárti titkosszolgálati iratok kerülhetnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, vagyis mely aktákat ismerheti meg a nyilvánosság. Herczeg Miklóst, a III/II-2/B egykori alosztályvezetőjét még a Horn-kormány idején nevezték ki titokszakértővé a Történeti Hivatalba. A pártállam operatív tisztje, a cég embere határoz arról, hogy a cég beszervezettjei közül ki tarthatja meg inkognitóját, ki buktatható le – derül ki az egykori III/II-es csoportfőnökség névsorából.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Információs Hivataltól kerülnek át az egykori titkosszolgálati iratok. Ám kutathatóvá, a nyilvánosság számára megismerhetővé csak akkor válnak, ha az irat visszaminősítése megtörténik. Ezt a munkát végzi többek között Herczeg Miklós, egykori III/II-2/B alosztályvezető, rendőr alezredes, ifjabb Apró Antal volt alárendeltje. Az állampárti titkosszolgálat működéséről a megfigyeltek és a megfigyelők személyéről csak a visszaminősített iratokból tájékozódhat a nyilvánosság.
A Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének névsora alapján a 2-es osztályhoz tartozó 2/A osztályvezető-helyettese Apró Antal, ugyanakkor a 2/B alosztályvezetője Herczeg Miklós volt. A III/II-es csoportfőnökség a kémelhárítással foglalkozott. Ezen belül Apró és Herczeg osztályának Ausztria és NSZK volt a területe. Ifjabb Apró Antal karrierje a Németh-kormány idején – a köztársaságban – is töretlenül folytatódott, a már átszervezett titkosszolgálat kötelékében, 1990 februárjában a Nemzetbiztonsági Hivatal felderítő főosztályának vezetője volt. Herczeg Miklós pedig máig az egykori titkosszolgálatok – egykori munkahelye – iratainak kutathatóságáról dönt.
A Nagy Imre és társai 1989-es újratemetésének előkészítése kapcsán született titkosszolgálati iratokat az 1999-ben történt visszaminősítés után lapunk kutatója 2002-ben anonimizálva kapta meg. Ez azt jelenti, hogy a megfigyeltek nevét kihúzták. Az eseményről szóló emlékeztetőben például ez olvasható:
„A BM III/I., III/II. és III/III. csoportfőnökség a meghatározott valamennyi feladat végrehajtását – a megadott szempon-tok szerint – megkezdte.
– Az emigráció felé az információ betáplálása megtörtént.
– Az USA-ból csoportos beutazások várhatók, ezért szükséges ismételten (anonimizálva) felé erősíteni a már eddig is képviselt kegyeleti jelleget, hangsúlyozva a személyes felelősségüket is.”
Az anonimizált, értékelhetetlenné csonkolt szöveg teljes formájában már 1996-ban megjelent, Kenedi János Kis állambiztonsági olvasókönyvében olvasható volt a kicenzúrázott rész:
„Az USA-ból csoportos beutazások várhatók, ezért szükséges ismételten Kopácsi Sándor és Király Béla felé erősíteni a már eddig is képviselt kegyeleti jelleget, hangsúlyozva a személyes felelősségüket is.” A Belügyminisztérium kommunikációs főigazgatója úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a BM-nek semmi köze a történeti levéltár alkalmazottjaihoz. Lapunk többszöri próbálkozása ellenére egyik érintettet sem tudta elérni a hivatalban.

*****
Tarthatatlan, hogy egykori, a III-as főcsoportfőnökségnél dolgozó tisztek jelenleg is politikai tisztséget töltenek be például a Miniszterelnöki Hivatalban vagy éppen az állambiztonsági múlt felderítését akadályozzák – hangsúlyozta tegnap sajtótájékoztatóján Molnár Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke. A Jobbik ezért mind a kormányzati intézményeknél, mind pedig a történeti levéltárban tevékenykedő egykori titkosszolgálati munkatársak azonnali felmentését kéri. Az Inconnu tagjaként Molnár Tamás is kikérte magáról, illetőleg a szervezetről készült anyagokat a levéltárból, de azok jelentős részét nem kapta meg, titkosították – mondta a Jobbik alelnöke, aki szerint egyértelmű, hogy a két titokszakértő jóvoltából történhetett mindez. Egyben bejelentette: próbapert indítanak az állam ellen, hogy a diktatúrában megfigyeltek kártérítést kaphassanak. A mai napig meglehetősen nagy a folytonosság a kommunista diktatúra és a mostani állam között. Azokat az embereket, akik szenvedői voltak az előző érának, most is hátrányosan különböztetik meg az élet minden területén a ma is létező és működő volt titkosszolgálati emberekből álló gépezetnek köszönhetően. – Nem az ügynöklistákkal akarunk foglalkozni, hanem a máig élő kapcsolatokkal, amelyek teljesen átszövik egyfajta maffiaként a magyar közéletet – fejtette ki a politikus, aki szerint még a múltunkat sem tudjuk megismerni, feltárni.
Modor Ádám történész, szakértő arról beszélt, hogy az egykori megfigyeltek és a kutatók nem kaphatnak teljes körű anyagokat, mivel azok egy jelentős részét anonimizálják. A titokszakértők teljhatalma miatt lehetetlen meggyőződni arról, hogy egy-egy ügy kapcsán mi az, amit eltitkolnak – sok esetben jogtalanul – a történészek elől. A titokszakértők kontroll nélkül tüntethetnek el anyagokat a nyilvánosság elől – hangoztatta Modor Ádám, utalva a Kenedi János könyvében megjelentekre is.