A „Perspektíva Németország” nevet viselő akció védnöke a kapott válaszokból egyöntetűen azt a következtetést vonja le, hogy a jövőtől való félelem hatja át a lakosságot. Minden második személy retteg a munkahelyéért, a polgárok hatvan százaléka biztosra veszi anyagi helyzetének romlását, és attól tart, hogy nyugdíjasként nem lesz képes fedezni megélhetését és az egészségügyi kiadásokat. E meggyőződésből kiindulva az emberek fokozott mértékben takarékoskodnak, és a félelemből, a rossz hangulatból adódó spórolás gátolja a belföldi fogyasztás fejlődését. A konjunktúra nem képes ellépni a holtpontról. „A polgárok gondjai elsősorban a tömeges munkanélküliségre vezethetők vissza” – hangoztatta Richard von Weizsäcker. Tizenöt évvel az újraegyesítés után bekövetkezett az, amit többen megjósoltak: a keleti országrész felemelkedése a nyugati tartományok visszaesését hozza magával. A feltörő régiók mindegyike Keleten található, a visszaesők kivétel nélkül Nyugaton. A Schröder-kormány számára aggasztó, hogy a legelégedettebb polgárok két CDU vezette tartományban élnek – Baden-Württembergben és Bajorországban, s erre bizonyára emlékezni fognak az Észak-Rajna-Vesztfáliában élők, amikor májusban a szavazóurnákhoz járulnak.
Barátságtalan fogadtatás. Tojással dobálták meg a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, Franz Münteferinget Duisburgban. Müntefering a munka ünnepén egy szakszervezeti rendezvényen beszélt, s az összesereglettek, köztük munkások, munkanélküliek, szakszervezetisek egy része pfujolt, fütyült, a hátsó sorokból tojásokat dobált. A tojások szétloccsantak a védőpajzsokon, amelyeket három rendőr tartott a szónoki pulpitus elé. (MTI)
