Budapesten üléseznek az európai házelnökök

Nincs B terv arra az esetre, ha Franciaország elutasítaná az Európai Unió alkotmányát – erősítette meg tegnap a korábbi, erre vonatkozó értesüléseket Joseph Borell, az Európai Parlament Budapesten tartózkodó elnöke. A politikus megbeszéléseket folytatott Szili Katalin házelnökkel, ma és holnap pedig részt vesz az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján.

Ha egy ország nemet mond az Európai Unió alkotmányára, a többi tagállamot azért még ugyanúgy meg kell kérdezni az alapdokumentum sorsáról – mondta el tegnap Joseph Borell, miután a Parlamentben tárgyalt magyar kollégájával, Szili Katalinnal. Hozzátette mindazonáltal, hogy ha a referendumokon az uniós polgárok sorra elutasítanák az alkotmányt, akkor az Európai Tanács ismét összeül, s megvitatja a teendőket. B terv azonban nincs – szögezte le az Európai Parlament (EP) elnöke. A dokumentum védelmében Borell kifejtette, hogy annak életbe lépésével felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, igaz, ezzel kapcsolatban már most „óriási viták alakultak ki”.
Az EP elnöke szólt a 2007–13-as költségvetésről is, mondván: „Nem lehet több Európát kevesebb pénzből megvalósítani.” Borell utalt rá, hogy az EP jóváhagyása nélkül nem léphet életbe a költségvetés, s a testület „hallatni fogja a hangját”, ha fontos területekre nem jut majd elegendő támogatás. (Néhány ország mindössze egy százalékkal növelné ajánlásait, ezt azonban az EP várhatóan elveti.)
Szili Katalin szintén felhívta a figyelmet a költségvetés lényegi elemeire, kiemelve, hogy nem csökkenhet a várt összeg. Az Országgyűlés elnöke üdvözölte, hogy aláírták Románia és Bulgária csatlakozási szerződését, valamint beszámolt Joseph Borellnek az úgynevezett Tolerancia-programról, amelyet Predrag Markoviccsal, a szerb képviselőház elnökével dolgoztak ki a vajdasági incidensek megfékezése érdekében. (A programmal folyamatosan ellenőrzik a két ország együttműködését, elsősorban a gazdaság, az emberjogi kérdések, továbbá az oktatás és a kultúra területén – a szerk.)
Joseph Borell annak kapcsán érkezett a magyar fővárosba, hogy Budapest ad otthont az Európai Unió parlamenti elnökei konferenciájának. A ma kezdődő, kétnapos rendezvényre meghívást kaptak a tagállamok parlamenti vezetői mellett a csatlakozó és a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökei is.
Az Európai Bizottság részéről Budapestre érkezik a testület alelnöke, Margot Wallström is, aki elindulása előtt Brüsszelben szólt terveiről és elképzeléseiről. Az uniós intézmények egymás közti kapcsolataiért, illetve a bizottság tömegtájékoztatási tevékenységéért is felelős svéd biztos asszony elmondta: ahhoz, hogy hatékonyabban működjön, illetve az emberek jobban megismerjék és elfogadják, az EU-nak figyelembe kell vennie a tagországok nemzeti-politikai hagyományait, az egyes országokban működő pártok elképzeléseit, ismernie kell a belső vitákat is. A parlamenteken keresztül az állampolgárokhoz is eljuthat az EU, hiszen azokban az általuk választott, velük kapcsolatot tartó képviselők ülnek. A bizottság kiemelt figyelmet kíván folytatni a lakosságot foglalkoztató aggodalmakra – tette hozzá.
Wallström szerint dicséretes, hogy Magyarország másodikként ratifikálta a közös alkotmányt, ám úgy vélte, „a lakosságnak alighanem hiányosabbak maradtak az ismeretei róla, mint azokban a tagországokban, ahol népszavazásra küldik a szöveget”.