Európa sajnos nem mindig barátságos az etnikumokkal, a nemzeti kisebbségi jogok meglétét sokszor vékony réteg választja el ezek érvényesítésétől. Pedig az EU-nak nemzetiségüktől függetlenül valamennyi állampolgárához hűnek kell lennie – jelentette ki Romedi Arquint elnök a FUEN ötvenedik, Bukarestben rendezett kongresszusán. Az 1949-ben az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek független ernyőszervezeteként alakult föderális unió jubileumi rendezvényén főleg a megújuló Európa jelentette kihívások szemszögéből elemezte a mintegy 150 résztvevő a kontinens kisebbségeinek helyzetét. E tekintetben Arquint elnök jelentős áttörésnek nevezte, hogy nemrég bekerült az EU alkotmánytervezetébe a nemzeti kisebbségek fogalma.
Markó Béla, a házigazda szerepét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: „jelentős előrelépés, hogy a bukaresti kormány elfogadására váró kisebbségi törvénytervezet államalkotó tényezőnek ismerne el minden olyan kisebbségi közösséget, amely a román állam megalakulásától számítva az ország területén él”.
Miközben többen arra figyelmeztettek, hogy – a többség dominanciáját elkerülendő – a kisebbségek szavára valamennyi ország kormányának oda kell figyelnie, Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője szerint az etnicitás, a kisebbségi lét nem zár el a többségitől. A háromnapos FUEN-kongresszuson negatív példaként az oroszországi kisebbségi politikába is betekintést nyertek a 26 európai és közép-ázsiai országból érkezett küldöttek. A német származású Viktor Diesendorf a csecsenföldi helyzetet ecsetelve leszögezte: mondvacsinált dolog terrorizmusról beszélni a csecsen közösség törekvései kapcsán, hiszen a csecsen nép sohasem akart mást, mint otthon lenni saját hazájában.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó