Olaj, élelmiszer, botrány

2005. 05. 12. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oil for food (OFF) program 1996-ban indult. A hatvanmilliárd dolláros terv célja az volt, hogy a Kuvait 1990-es lerohanása óta nemzetközi embargó alatt álló Irak az ENSZ felügyelete alatt élelmiszerhez, gyógyszerhez és más humanitárius eszközhöz jusson olajkincsének korlátozott mennyiségű eladásáért cserébe.
A 2003-ban Irak amerikai megszállásával véget ért program körüli botrány 2004 elején tört ki, miután egy iraki hírlap 270 ENSZ-tisztviselő, külföldi politikus és cég nevét tette közzé, akik – a lap állítása szerint – a program keretében profitot húztak az iraki olaj eladásából. Az amerikai kongresszus vizsgálatai pedig megállapították, hogy Szaddám Huszein rezsimje törvénytelenül sápot szedett a kőolajexportra feljogosító utalványok után, így a lefölözésekkel 21 milliárd dollárt térített el a humanitárius alapból. A programban részt vevő olajtársaságok körülbelül négymilliárd dollárt fizettek illegálisan a rezsimnek. Ez az összeg ugyanakkor eltörpül amellett a körülbelül 14 milliárd dollár mellett, amelyet a szomszédos országokkal – Törökországgal és Jordániával – folytatott szankciókat kijátszó olajcsempészeten keresett az egykori diktátor – írja a BBC News. Kofi Annan ENSZ-főtitkár úgy véli, hogy Huszein nem az „olajat élelmiszerért” programmal való ügyeskedéssel szerezte illegális bevételeinek javát, hanem az embargó megsértésével, amelyek betartását pedig az USA és Nagy-Britannia ellenőrizte.
A Paul Volcker vezette független ENSZ-vizsgálóbizottság azonban magát a főtitkárt is elmarasztalta a segélyprogram irányításának a fogyatékosságaiért, valamint azért, hogy nem fordított kellő figyelmet fiának, Kojo Annannak az ENSZ-szel szerződéses viszonyban álló Cotecna svájci céghez fűződő összeférhetetlen kapcsolataira. Kojo Annan 1995 és 2004 között csaknem 400 ezer dollárt kapott az Irak által importált áruk ellenőrzésével megbízott svájci cégtől.
A megvesztegetési ügyben három ember ellen vádat emeltek az amerikai hatóságok. David Chalmers texasi olajmágnást, John Irving brit olajkereskedőt és bolgár munkatársát, Ludmil Dionissievet azzal vádolják, hogy kenőpénzt adtak át az iraki rezsim képviselőinek. Az ENSZ-programmal kapcsolatban összesen kilenc vizsgálat indult – többek között több millió dolláros olajügyletekkel és diplomáciai ügyeskedésekkel összefüggésben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.