Tegnap az intézkedések szükségessége mellett érvelve az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc utalt az egészségügyi rendszerben tapasztalható elégedetlenségre és a lakosság ezzel párosuló romló egészségi állapotára. 21 pontban foglalta össze a kormány tervezett lépéseit.
Újabb kommunikációs PR-fogásnak nevezte Varga Mihály (Fidesz) a kormányfő bejelentéseit. Szerinte 2002-ben is számos ígéret hangzott el a kormánypártok részéről az egészségügy rendbetételére. Emlékeztetett: ingyenes szív- és csontritkulásra való gyógyszereket, a hűségjutalom bevezetését ígérték a kormánypártok, ám sem ez, sem pedig az nem valósult meg. Katona Béla (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén az egészségügyben 50 százalékkal több pénzt használnak fel, mint 2002-ben. Úgy vélte: a kormány igazságosabbá akarja tenni az egészségügy finanszírozását és az ellátórendszereket. Pető Iván (SZDSZ) arról beszélt: a 100 lépés program most megismert elemeit támogatják a szabad demokraták, ugyanakkor hiányolják a nagyobb reformintézkedéseket. Csáky András (MDF) egy választási gyűlésen elhangzó beszédhez hasonlította Gyurcsány Ferenc mondandóját.
Sürgősségi ellátás. Összesen 120 roham- és mentőkocsi beszerzésével, korszerű műszerekkel, új mentőállomások építésével – többek között ezekkel az intézkedésekkel szeretnék elérni, hogy sürgős riasztás után 15 percen belül megérkezzen a segítség a beteghez. Az időlimitet ma az esetek valamivel több mint 70 százalékában sikerül teljesíteni, három éven belül szeretnék elérni a 90 százalékot. Új helikopterbázisokat is létesítenek, több kórházban pedig leszállópályát alakítanak ki. Még az idén három, a következő években pedig hét új mentőhelikoptert szereznek be úgy, hogy a teljes vételárukat csak évek múlva kell kifizetni.
Biztosítási rendszer. Az egészségügyi ellátásokat három csoportba sorolják. Az alapcsomagba tartoznak majd a legszükségesebbek, például a sürgősségi, az anya- és csecsemővédelmi, a közegészségügyi és a járványügyi ellátás. Ezeket azok is térítésmentesen kapják, akik nem minősülnek biztosítottnak. A második csomag tartalmazza majd a legtöbb ellátást, ezeket azonban már csak azok vehetik majd igénybe ingyenesen, akiknek van biztosítotti jogviszonyuk (a taj-kártya ezt ma nem igazolja). A harmadik szinten az extra szolgáltatások lesznek, amelyekért zsebből vagy különbiztosítással kell fizetni. Biztosítási jogviszonyt ma nemcsak járulékfizetéssel, hanem összesen 99-féle jogcímen lehet szerezni. Ez annyiban változik, hogy nem jár majd jogviszony csak azért, mert valaki egy biztosított személlyel él egy háztartásban. Hogyan ellenőrizik, hogy valaki biztosított-e? A tervek szerint kártyaleolvasóval. Ahhoz, hogy ez működjön, olyan adatbázist kell létrehozni, amely aktuálisan tükrözi, hogy ki minősül biztosítottnak. Ennek érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásában változásokat terveznek. A járulékot beszedő APEH-nek is egyénenként kell vezetnie a befizetéseket. Becslések alapján körülbelül 500 ezerre teszik azok számát, aki fizethetnének járulékot, mégsem teszik. Őket próbálják ezzel az intézkedéssel járulékfizetésre ösztönözni. A nyugdíjasok, a gyermekek, a tovább tanuló fiatalok, a gyesen, gyeden, gyeten lévők, a regisztrált munkanélküliek, a szociális ellátásban részesülők továbbra is biztosítottak maradnak.
Ellátási csomagok. Még ebben az évben meghatározzák a három ellátási csomag tartalmát. Kiderül: bővül a fizetős szolgáltatások köre. Amiért eddig lehetősége volt a kórházaknak pénzt kérni, azért a jövőben kötelező lesz.
Igénybevételi rend. Megmarad a szabad orvosválasztás a háziorvos szintjén. Aki szakrendelésre vagy kórházi kezelésre szorul, az a háziorvosával való konzultáció után dönthet, hol kívánja azt igénybe venni. Ha nem azt az intézményt választja, amelyiket a háziorvos a beutalón megjelölt, fizetnie kell.
Rákhalálozás. Nemzeti rákellenes program indul. Szűrőbuszokkal és szervezett utazással növelnék az emlő- és méhnyakszűrésen részt vevők számát. Mivel a Közép-Dunántúlon még nincs, ott onkológiai központot építenek.
Háziorvosi ellátás. Pénzalap létrehozásával segítik a tartósan üres háziorvosi körzetek betöltését és a nyugdíjba vonuló orvosok praxisának értékesítését, ha a vevőnek nincs elegendő tőkéje.
Olcsóbb gyógyszer. Arra ösztönzik az orvosokat, hogy a tb-nek és a betegnek is az olcsóbb generikus (utángyártott) gyógyszereket írják fel. Szigorítják a gyógyszerek reklámozását és átalakítják a közgyógyellátás rendszerét.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter:
Gógl Árpád, a szaktárca volt vezetője:
