Tegnap az intézkedések szükségessége mellett érvelve az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc utalt az egészségügyi rendszerben tapasztalható elégedetlenségre és a lakosság ezzel párosuló romló egészségi állapotára. 21 pontban foglalta össze a kormány tervezett lépéseit.
Újabb kommunikációs PR-fogásnak nevezte Varga Mihály (Fidesz) a kormányfő bejelentéseit. Szerinte 2002-ben is számos ígéret hangzott el a kormánypártok részéről az egészségügy rendbetételére. Emlékeztetett: ingyenes szív- és csontritkulásra való gyógyszereket, a hűségjutalom bevezetését ígérték a kormánypártok, ám sem ez, sem pedig az nem valósult meg. Katona Béla (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén az egészségügyben 50 százalékkal több pénzt használnak fel, mint 2002-ben. Úgy vélte: a kormány igazságosabbá akarja tenni az egészségügy finanszírozását és az ellátórendszereket. Pető Iván (SZDSZ) arról beszélt: a 100 lépés program most megismert elemeit támogatják a szabad demokraták, ugyanakkor hiányolják a nagyobb reformintézkedéseket. Csáky András (MDF) egy választási gyűlésen elhangzó beszédhez hasonlította Gyurcsány Ferenc mondandóját.
Sürgősségi ellátás. Összesen 120 roham- és mentőkocsi beszerzésével, korszerű műszerekkel, új mentőállomások építésével – többek között ezekkel az intézkedésekkel szeretnék elérni, hogy sürgős riasztás után 15 percen belül megérkezzen a segítség a beteghez. Az időlimitet ma az esetek valamivel több mint 70 százalékában sikerül teljesíteni, három éven belül szeretnék elérni a 90 százalékot. Új helikopterbázisokat is létesítenek, több kórházban pedig leszállópályát alakítanak ki. Még az idén három, a következő években pedig hét új mentőhelikoptert szereznek be úgy, hogy a teljes vételárukat csak évek múlva kell kifizetni.
Biztosítási rendszer. Az egészségügyi ellátásokat három csoportba sorolják. Az alapcsomagba tartoznak majd a legszükségesebbek, például a sürgősségi, az anya- és csecsemővédelmi, a közegészségügyi és a járványügyi ellátás. Ezeket azok is térítésmentesen kapják, akik nem minősülnek biztosítottnak. A második csomag tartalmazza majd a legtöbb ellátást, ezeket azonban már csak azok vehetik majd igénybe ingyenesen, akiknek van biztosítotti jogviszonyuk (a taj-kártya ezt ma nem igazolja). A harmadik szinten az extra szolgáltatások lesznek, amelyekért zsebből vagy különbiztosítással kell fizetni. Biztosítási jogviszonyt ma nemcsak járulékfizetéssel, hanem összesen 99-féle jogcímen lehet szerezni. Ez annyiban változik, hogy nem jár majd jogviszony csak azért, mert valaki egy biztosított személlyel él egy háztartásban. Hogyan ellenőrizik, hogy valaki biztosított-e? A tervek szerint kártyaleolvasóval. Ahhoz, hogy ez működjön, olyan adatbázist kell létrehozni, amely aktuálisan tükrözi, hogy ki minősül biztosítottnak. Ennek érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásában változásokat terveznek. A járulékot beszedő APEH-nek is egyénenként kell vezetnie a befizetéseket. Becslések alapján körülbelül 500 ezerre teszik azok számát, aki fizethetnének járulékot, mégsem teszik. Őket próbálják ezzel az intézkedéssel járulékfizetésre ösztönözni. A nyugdíjasok, a gyermekek, a tovább tanuló fiatalok, a gyesen, gyeden, gyeten lévők, a regisztrált munkanélküliek, a szociális ellátásban részesülők továbbra is biztosítottak maradnak.
Ellátási csomagok. Még ebben az évben meghatározzák a három ellátási csomag tartalmát. Kiderül: bővül a fizetős szolgáltatások köre. Amiért eddig lehetősége volt a kórházaknak pénzt kérni, azért a jövőben kötelező lesz.
Igénybevételi rend. Megmarad a szabad orvosválasztás a háziorvos szintjén. Aki szakrendelésre vagy kórházi kezelésre szorul, az a háziorvosával való konzultáció után dönthet, hol kívánja azt igénybe venni. Ha nem azt az intézményt választja, amelyiket a háziorvos a beutalón megjelölt, fizetnie kell.
Rákhalálozás. Nemzeti rákellenes program indul. Szűrőbuszokkal és szervezett utazással növelnék az emlő- és méhnyakszűrésen részt vevők számát. Mivel a Közép-Dunántúlon még nincs, ott onkológiai központot építenek.
Háziorvosi ellátás. Pénzalap létrehozásával segítik a tartósan üres háziorvosi körzetek betöltését és a nyugdíjba vonuló orvosok praxisának értékesítését, ha a vevőnek nincs elegendő tőkéje.
Olcsóbb gyógyszer. Arra ösztönzik az orvosokat, hogy a tb-nek és a betegnek is az olcsóbb generikus (utángyártott) gyógyszereket írják fel. Szigorítják a gyógyszerek reklámozását és átalakítják a közgyógyellátás rendszerét.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter: Olyan egészségügyi rendszert szeretnénk, amely biztonságos, igazságos, átlátható és hatékony. A jelenlegi nem ilyen. A 21 intézkedés után sem mondhatjuk majd azt, hogy mindent megtettünk, de legalább elindultunk egy olyan úton, ami jó irányba vezet. Eldöntöttük, egy olyan biztosítási alapon működő rendszert építünk, amelyben az állam garanciát vállal arra, hogy a legszükségesebb ellátásokat azok is megkapják, akiknek nincs biztosítotti jogviszonyuk. Nem tartható tovább, hogy százezrek bújnak ki a járulékfizetés alól, miközben az egészségügyi szolgáltatásokat ők is igénybe veszik. Kizárólag ennek rendezésével lehet garantálni színvonalas ellátást a többségnek. A tervezett intézkedéseknek lesznek költségei, de remélünk tőlük pluszbevételeket is.
Gógl Árpád, a szaktárca volt vezetője: Alkotmányt kellene módosítani ahhoz, hogy csak azok juthassanak térítésmentesen széles körű egészségügyi ellátáshoz, akiknek van biztosítotti jogviszonyuk. Ez az ötlet egyszerűen képtelenség. Az alkotmány szerint a korszerű ellátás állampolgári jog, s ennek biztosítása a kormány felelőssége. Miközben az embereket járulékfizetésre akarják kényszeríteni, éppen az állami cégeknek van e téren a legnagyobb tartozásuk. Olyan dolgokat ígért a kormány, amelyekre nincs fedezet. Ilyen például az új onkológiai centrum felépítése. Olyan újítások is szerepelnek a 21 pont között, amelyek már megkezdődtek. Érthetetlen, hogy miért nem támogatta korábban a kormánypárti többség azokat a fideszes javaslatokat, amelyek például a mentőknek juttattak volna több pénzt.
