Lehullt a lepel Magyar Péter titkos ukránpárti köréről

Magyar Péter körül rokoni és politikai szálakon is jelentős ukránpárti hálózat rajzolódik ki, amelynek középpontjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja és a Soros György nevéhez kötődő CEU áll, de feltűnik egy ÁVH-s főtiszt unokája is – írja az Ellenpont.hu tényfeltáró portál.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A Tisza elnökének nyugati politikai szövetségesei is olyan hálózatban mozognak, amelyek szélsőségesen ukránpárti jogtechnikai eszközök kidolgozásán munkálkodnak. Magyar Péter családi kapcsolatai pedig egy a CEU berkein belül működő ukránpárti jogászdinasztiához fűzik – derítette ki az Ellenpont. Írták: 

Bárd Petra a gyorsított ukrán uniós csatlakozás egyik értelmi szerzőjének tekinthető. 

Továbbá részt vett a Magyarországot elítélő jogállamisági eljárás előkészítésében, amelynek következtében az Európai Unió részlegesen befagyasztotta a Magyarországnak járó uniós források folyósítását. Bárd Petrát családi szálak is köthetik Magyar Péter családjához, hiszen nagyapja, idősebb Bárd Károly, Erőss Pál egyik legközelebbi munkatársa volt a Jogi esetek című műsorban.

Szerteágazó szálak

„A sajtó korábban beszámolt arról, hogy 

a Tisza Párt szoros kapcsolatot ápol Michał Wawrykiewicz lengyel EP-képviselővel, a hazánk elleni jogállamisági eljárást felügyelő LIBE-bizottság póttagjával. 

A lengyel jogvédő, aktivista-politikus neve azért kiemelten érdekes, mert a semmiből felbukkant a Tisza tavaly október 23-ai rendezvényén Tarr Zoltán meghívására. Wawrykiewicz tehát nyíltan szerepet vállalt a Tisza Párt mellett” – írta a lap. Ezzel Magyar Péter különleges kapcsolatrendszert tudhat magáénak mind Kelet-Európában, mind az Európai Parlamentben. Ebben a kapcsolati hálóban hídszerepet tölthet be egy jogászprofesszor, Dimitry Kochenov, aki történetesen éppen Budapesten, a Közép-európai Egyetemen (CEU) tanít. Kochenov munkássága pedig jórészt az állampolgárság, mint jogi konstrukció tagadására épül. Másik szakterülete a jogállamiság, amelyet egy sajátos „szélsőségesen jogpozitivista” szemléletben képzel el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy blogján gyakran támadja az Európai Uniót, amiért az véleménye szerint megsérti a jogállamiságot azzal, hogy nem gyakorol szorosabb jogállamisági kontrollt az egyes tagállamok felett.

Szakmai munkássága jelen cikk szempontjából azért fontos, mert ez alapozza meg azt az elköteleződést, amellyel a háború kitörése óta támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Sőt, már a háború 2022-es kitörését követően Kochenov nyilvánosan támogatta Ukrajna azonnali EU-csatlakozását is. Egy interjúban kifejtette, hogy Ukrajna már most is az európai értékek – mint a demokrácia, önrendelkezés és jogállamiság – védelmezője, és az EU-nak politikai előnyt jelentene, ha „a világ legnépszerűbb országát” tagjai közé fogadná. Kochenov szerint az EU alapító szerződésének 49. cikke lehetővé teszi Ukrajna gyorsított csatlakozását, amennyiben az unió hajlandó rugalmasan alkalmazni a meglévő jogi kereteket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogállamiság megerősítése Ukrajnában elengedhetetlen feltétele a sikeres csatlakozásnak. Egy 2023-as interjúban kiemelte, hogy a jogállamiság nem garantált, hanem folyamatosan megőrzendő érték, amelynek megerősítésében a civil társadalomnak és a filantrópiának is kulcsszerepe van.

E két kitétel erősen egybevág a Soros György-féle Open Society által népszerűsített nyílt társadalom értékeivel, amely párhuzamosságot csak erősíti, hogy a professzor többek között a CEU-n oktat.

Rámutattak: Kochenov a mai napig aktív az EU jogi formálásában, 2024-ben a közösség szigorúbb jogállamisági fellépését szorgalmazta, világosan utalva arra, hogy az EU-nak gyorsabban kell föderalizálódnia. Ukrajnával kapcsolatos álláspontját tekintve Kochenov nyíltan vállalta, hogy egyik CEU-s kollégájának, Bárd Petrának a munkásságából inspirálódott. Bárd a CEU habilitált professzora, a nijmegeni egyemetem professzora a lengyel és a magyar jogállamisági helyzet kutatója volt a PiS-kormány bukásáig, azóta inkább a magyar jogállamisággal foglalkozik.

Szoros az együttműködés a két professzor között, Bárd Petra közösségi oldalának borítóképén is szerepel Kochenov, de megjelenik édesapja, Bárd Károly is. Bárd Petra a társszerzője a European Law Journal című tudományos lapban megjelent publikációnak, melyben ő, és a szintén CEU-hoz köthető szerzőtársa az ukrán válsággal összefüggésben sürgetik a jogállamisági rendelet alkalmazását Magyarországgal szemben.

Ürügyek mindenfelé

Az Ellenpont tényfeltáró cikke felidézi: Bárd szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió ürügyként szolgált a jogállamiságról folytatott uniós párbeszéd háttérbe szorítására. A szerzők türelmetlenek és elégedetlenek, hogy az Európai Bizottság nem lép fel kellő gyorsasággal és kellő eréllyel hazánkkal szemben. Következtetésük szerint a 2022. április 3-i választásokat megelőzően az Európai Bizottság folyamatosan kifogásokat talált, hogy elkerülje a jogállamisági rendelet alkalmazását Magyarországgal szemben. 

Amikor pedig effektíve elindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen, Bárd volt az egyik jogász, akit a LIBE-bizottság szakértőnek felkért.

 Az a LIBE, amelynek a fentebb már említett, Tisza rendezvényén felszólaló Michał Wawrykiewicz is a tagja. Bárd egyébként 2022 nyarán büszkén posztolt arról, hogy összeállítója volt a Magyarországot elítélő jelentésnek.

Kollár Kinga éppen ezt a dokumentumot magasztalta a botrányos felszólalásában, amelyben arról beszélt, hogy pozitívan tekint a 2026-os választásokra a Magyarországtól visszatartott uniós források okozta gazdasági nehézségek miatt, és amely megjegyzés a Tisza „őszödi beszédeként” futott körbe a sajtón. Bárd emellett nem egyszerűen kollégája Kochenovnak, de rá hivatkozott 2022-ben is, mikor felvette csatlakozáspárti álláspontját. 

Kochenov ekkor egyébként olyan vehemensen követelte Ukrajna felvételét, hogy még a bizottság akkori tagjainak lemondását is követelte a szerinte elégtelen gyorsaságú tagfelvétel miatt.

Bárd és Kochenov egyébként nemcsak Wawrykiewicz-en keresztül kötődik a Tiszához. A Tűzfalcsoportra hivatkozva a PestiSrácok.hu arról ír, CEU-s öregdiákok is szép számmal megfordulnak a Tisza különböző pozícióiban, például az EP-képviselők mellett. Ennél jóval szorosabb kapcsolódási pontot jelent azonban Bárd Petra személye. Bárd Petra Bárd Károlynak, a CEU oktatójának, és korábbi igazságügyi államtitkárnak a lánya, és a szintén Bárd Károly nevű ÁVH-s főtiszt unokája.

A nyilvánosság előtt Bárd Károly és Bárd Petra egyáltalán nem beszélnek rokoni kapcsolatukról, azonban több publikációt is jegyeznek közösen, egy volt diákjuk pedig szülő-gyermek párosként utal rájuk dolgozatában. Mező Gábor egy 2024-es cikke alapján az idősebbik Bárd Károly jelentheti a kapcsot Magyar Péter családja és Bárd Petra között. Méghozzá azért, mert az idősebbik Bárd Károly közeli kollégája volt a 

Magyar Péter által gyakran hivatkozási alapnak tekintett nagyapjának, Erőss Pálnak.

Mező cikkében azt írja: „És ki volt a másik ex-ÁVH-s a Jogi esetekben? Már akiről tudom (sajnos nagyon sok irat eltűnt): Bárd Károly. Hírhedt, nagyon is hírhedt főtiszt, érdemes rákeresni a nevére a régi cikkekben, tanulmányokban.”

Ez a Bárd Károly volt az apja a jelenleg CEU-n dolgozó, korábbi államtitkárnak, aki Bárd Petra édesapja. Vagyis a hazánkat elítélő jogállamisági jelentést előkészítő szakértő, aki Ukrajna gyorsított csatlakozását is támogatja, családi szálakkal kötődik Magyar Péterhez. Nem mellesleg azt is érdemes feljegyezni, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés előkészítését egy ÁVH-s főtiszt unokája vállalta magára.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Hatlaczki Balázs)