Szásával a téren

Gitler Moja borjba című dolgozatára éppen a Vörös tér közelében bukkantam rá először egy alkalmi árusnál. Szokatlan érzés volt Hitler fő művét orosz nyelven lapozgatni. Az eladó mellén egy szvasztikára emlékeztető jelvény díszelgett, és szélsőjobboldali kiadványokat árult.
– Ne vedd meg ezt a könyvet! – fordult hozzám a mellettem álló kopasz fiatalember. – Én fél áron elhozom neked, ha akarod.
Így kezdődött az ismeretségünk Szásával, aki orosz bőrfejű, az Orosz Nemzeti Egység mozgalom tagja. Csillogó szemmel beszélt nekem mozgalmuk céljairól, munkájáról, miközben mohón nyelt a söréből, amellyel megvendégeltem. Szása sovány volt és fakó arcú. Anélkül, hogy beszélt volna róla, látszott rajta, hogy fillérekből él, s a szegénység megszokott vendég nála. Amikor afelől érdeklődtem, hogy miképpen egyezteti össze fasisztaverő elődeik és a maguk világnézetét, felvillanyozva válaszolt:
– Ők a betolakodók ellen harcoltak, a hazát védték! Igazi hazafiak voltak, mint mi!
Ezzel az érveléssel nem is érdemes vitázni, de amikor a fasiszta eszmékre és célokra tereltem a szót, amelyekkel eleik nem értettek egyet, Szása bizonytalanabbul, többször önmagának is ellentmondva kezdett dadogni. Végül elhallgatott, és hoszszan elmerengve szürcsölgette a sörét.
– Ha akarod, a bajtársaimmal megtámadjuk a központi moszkvai zsinagógát. Megdobáljuk kövekkel és Molotov-koktélokkal a zsidókat. Megörökíthetnéd a pogromot – tért vissza belé az élet.
Újságírói munkám során gyakran kapok váratlan ajánlatokat, de ez hideg zuhanyként ért. Persze érthető, hogy minden politikai erőnek szüksége van nyilvánosságra, de ilyen veszélyes, biztos lebukással járó akció kilátásba helyezésével még nem állt elő senki.
A pogrom szó orosz eredetű: ’elpusztít’, ’feldúl’ jelentése mellett ’vérfürdő’ szinonimája is él. Sajnos elmondhatjuk, hogy Oroszországban napjainkban is gyakorta ér támadás olyanokat, akiknek a mássága nyilvánvaló. Két órámba és öt sörömbe került, mire sikerült lebeszélnem Szását a tervéről.
– Pártunkban, az RNE-ben több tízezren vagyunk. Többségünk kopasz fiatal, katonai egyenruhához hasonló öltözékben járunk. Mind igazi oroszok vagyunk! – tájékoztatott a tagságról.
Vezetőik katonai kiképzéseken, önvédelmi gyakorlatokon edzik őket, megjelenésük pedig félelmet kelt a járókelőkben – teszem hozzá utólag.
– Ha pogromot nem akarsz fotózni, legalább az általam verbuvált újoncokról készíthetnél néhány felvételt emlékbe – unszolt Szása, s szemlátomást megörült, amikor beleegyeztem. Másnap azonban hivatalos ügyei miatt nem jött el a találkára, de az újoncokat elküldte. A Vörös téren sorakoztak fel a fotózáshoz, ahonnan felmenőik a fasizmus elleni harcba indultak. Így született meg ez a kép.