Fizetek! – szólítom meg a pincérnőt, aki mindvégig profi módon szolgált ki bennünket. Úgy kérek vissza, hogy felfelé kerekítem az összeget, s megkérdezem tőle, mit szól Gyurcsány Ferenc legújabb javaslatához, hogy a borravaló mértéke nulla és 15 százalék között lesz, s ezt fel kell majd tüntetniük a számlán, továbbá az étlapon, s pincéreknek pedig adózniuk kell utána. A hölgy a pénz számolása közben megáll, s kifakad: ez őrület. – Egyedül nevelem két gyermekem, s azért, hogy megéljünk, napi 10–12 órát dolgozom. Amit hazaviszek, lassan már hideg vízre sem elég. Húsz éve vagyok a szakmában, ráment a házasságom is, mivel a hétvégéket is bent kellett töltenem, most meg az utolsó bőrt is lenyúzzák rólunk. Miért velünk akarják megfizettetni azt, amit a kormány elrontott, s miért nem a milliárdosok háza táján keresgélnek? Egyre inkább azon gondolkodom, hogy állást változtassak – tette hozzá a pincérnő, majd folytatta: ha fiatalabb lennék, külföldön próbálnék szerencsét.
Egy kisvendéglő tulajdonosa, Pusztai Péter a kormány elképzelésével kapcsolatban kiemelte: véget értek azok az idők, amikor a vendéglátásból jól meg lehetett élni, s vagyonokat lehetett felhalmozni. Ez az elképzelés pedig erre épül, s egyebek mellett ezért is hibás. Az üzletek jelentős része kényszervállalkozás, s jó, ha az emberek a családjukat el tudják tartani. Pusztai hangsúlyozta: a javaslatot a hozzá nem értés jellemzi. A pénztárgépbe ütött összegek után a tulajdonos adózik, a borravaló után pedig az alkalmazott. Csakhogy a tulajdonosnak semmi köze a dolgozó személyi jövedelemadójához, s az is lehetséges, hogy ezek a pénzek nem minden esetben fognak megjelenni a dolgozók szja-bevallásaiban. Így másra nem jók, mint a munkáltató és az alkalmazott közötti feszültség generálásához. Elképzelhető, hogy sok olyan üzlet lesz majd, ahol a nulla százalékot választják, hogy elkerüljék a felesleges adminisztrációt, miközben a régi borravalós rendszer továbbra is működni fog. Másodsorban sokszor a pincérek a borravalóból a szakácsoknak, s a csak néhány órára beugró kisegítőknek is juttatnak. Esetükben miként lesz az adózás, külön adminisztrátort foglalkoztassanak? – tette hozzá az üzlet tulajdonosa. Sokak szerint a szakmát sújtó újabb és újabb ötletparádé ez idáig is megbukott, mert ésszerűtlen volt, szakmai érvek meghallgatása nélkül készült, s nem volt hozzá megfelelő ellenőrzési kapacitás sem. Például a múlt évben a kötelező standolás előírása sem vált be.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) elnöke elmondta: ez az elképzelés a szolgáltatás színvonalának csökkenéséhez vezethet, hiszen amíg eddig a pincér érdekelt volt abban, hogy a maximálisat nyújtsa a vendégnek, a jövőben nem lesz az, miközben a vendégeket pedig kötelező fizetési kényszerpályára állítja. Az is elképzelhető, hogy a számla borravalóval való növelése a vendégek elmaradását, s így a forgalom csökkenését is okozhatja, és az elképzelés jelentősen növeli az üzletek adminisztrációs terheit is.
Az alacsony bérű alkalmazottaknak – eü-hozzájárulás és szja-fizetés miatt – pedig komoly terhet jelent. Holott a szakmában dolgozók bérét inkább rendezni kellene, amihez viszont kedvezőbb adók és kisebb terhek szükségesek. Az ágazat túladóztatott. Nálunk magas az áfatartalom, s ha azt még a kötelező borravalóval is megemeljük, versenyhátrányba kerülnek a vállalkozók a szomszédos országok vállalkozóival szemben.
Az elnök úgy látja, hogy a vendéglátásban már nincsenek tartalékok, a belső kereslet szerény, emiatt évek óta nem tudtak áremelést végrehajtani. Az MVI szerint a belföldi piacot az alábbi intézkedésekkel kellene élénkíteni: lehetővé tenni, hogy az üdülési csekket is elfogadhassák a vendéglátóhelyek. Továbbá meg kellene emelni a vállalkozók elszámolható reprezentációs, protokollkeretét, mert ez esetben egyre többen kérnének számlát, ami a vendéglátóhelyeknek és az államnak is több bevételt hozna.
Háber szerint, ha jelenlegi formájában fogadja el a kormány a javaslatot, azzal tömeges tiltakozási hullámot indíthat el a szakmában. Hozzátette: azt sem szabad elfeledni, hogy az EU-ban jelenleg a számítógépes szakemberek és az orvosok mellett a vendéglátósok tudnak a leghamarabb elhelyezkedni, s vélhetően e lehetőséggel sokan élni is fognak.
Ausztriában sem működik. Bár az osztrák pénzügyminisztérium tervet dolgozott ki a borravaló megadóztatására és egységesítésére, a gondot az jelenti, hogy a vendéglátó-ipari szakszervezet tiltakozik, illetve a politikusok is megosztottak a kérdésben. Ausztriában eddig is terhelte adó a borravalót, de csak elméletileg, mert az önkéntes bevalláson alapuló rendszer nem működik. A szaktárca azt reméli, hogy az új adóztatási módszer és az átalányadó ösztönzően alacsony, 10 százalék alatti adókulcsa révén végre sikerül behajtani a közterhet a borravalóként kapott jövedelmek után is. A vendéglátó-ipari szakszervezet arra hivatkozva tiltakozik, hogy az ágazatban dolgozó 159 ezer ember átlagfizetése 1420 euró, 33 százalékkal alacsonyabb a 2000 euró feletti országos átlagnál. (Sz. Cs.)
