Végéhez közeledik a horvát kémcsata

Carla del Ponte hágai főügyész nyilatkozata szerint Zágráb késznek mutatkozik Ante Gotovina kézre kerítésére, így lehetősége van az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Gotovina 2001 óta rejtőzködik a horvát hatóságok elől, ám Ivo Sanader horvát miniszterelnök kijelentette, egy új akcióterv segítségével elkapják őt.

Bár a kijelentés ígéretesen hangzik, Del Ponte korántsem lehet biztos abban, hogy a horvát titkosszolgálat valóban megtesz mindent az ügy érdekében, hiszen eddig is rendre útját állták azoknak, akik a hazájában hősként ünnepelt, Horvátországot a szerb hatalom alól felszabadító Gotovinát elfogni akarták. Ezt látszik alátámasztani a Vjesnik című horvát napilap állítása, amely szerint a horvátok zöme akár ki is maradna az integrációból, ha országuk európai uniós csatlakozását Gotovina kiadatásától teszi függővé az unió, népszerű hősüket pedig kiszolgáltatják a nemzetközi törvényszéknek. „Az EU horvátszkepticizmusa táplálja Horvátország euroszkepticizmusát” – fogalmazza a napilap. Az Európai Bizottság döntése alapján Horvátország mindaddig nem pályázhat az uniós tagságra, amíg nem hajlandó együttműködni a horvát tábornok elfogásában, akit a délszláv háborúban elkövetett bűnökért, szerb otthonok felgyújtásáért és kifosztásáért, valamint százötven civil haláláért vádol a nemzetközi törvényszék.
A brit hírszerzés, a nevezetes MI6 már két éve fáradozik Gotovina elfogásán. A nemzetközi sajtóban állandó kritika éri a horvát titkosszolgálatot, amiért a tábornok leleplezése helyett leginkább a britek munkáját igyekezett megakadályozni. Telefonbeszélgetéseiket ugyanis lehallgatták, titkos találkozóikról videofelvételeket készítettek és tevékenységükről részleteket szivárogtattak ki a sajtóba. Anthony Moncktont, az MI6 rangidős tisztjét azután rendelték vissza Londonba, hogy Zoran Mijatovics, a szerb titkos ügynökség egykori főnöke könyvében nevén nevezte őt. Egy belgrádi hírlap ráadásul közzétette Monckton fényképét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét. Utódját pedig a Nacional hetilap leplezte le, így ő is Londonba kényszerült távozni. A szerb sajtó ellenségeskedése elemzők szerint annak köszönhető, hogy Monckton szerepet játszott Szlobodan Milosevics Hágába való szállításában és Zoran Djindjics szerb miniszterelnök merénylőinek felkutatásában.
A Times a zágrábi és belgrádi esetek mellett beszámol az MI6 egy prágai kudarcáról is. 1999-ben Christopher Hurran, a hírszerzés prágai főnöke Jaroslav Bastának, Csehország biztonságvédelmi miniszternek írt levelében elpanaszolta, hogy a titkosszolgálat gyenge munkát végez. Bár a titkosszolgálat fejét elbocsátották, a cseh sajtó nem sokkal később kiszivárogtatta Hurran nevét, az egyik televízió pedig homoszexuálisnak nevezte őt.