Baráti csevej a joghurttal

Technológiai robbanásra számíthatunk 2006-tól. A már most is hatalmas lendülettel előrehaladó számítástechnikai ipar ennél sokkal gyorsabb iramban fog fejlődni – állítja a nemrég Budapesten járt Ian Pearson, aki foglalkozását tekintve futurológus. A globális informatikai és hálózati szolgáltató BT – azaz a British Telecom – alkalmazásában álló brit szakember tizennégy éve kutatja a jövőt, korábbi jóslatainak nyolcvanöt százaléka megvalósult. Lapunknak adott interjújában felvázolta, szerinte milyen lesz világunk a nem túl távoli jövőben: az embernél okosabb robotokról, virtuális gladiátorharcosokról, a bőrünk alá beépített áramkörökről mesélt. A BT nemrégiben tartott sajtótájékoztatója után lapunknak nyilatkozott a vállalat nemzetközi elnöke, Francois Barrault is, aki szót ejtett a magyar digitális gazdaság fejlettségéről és a magyar munkaerő kiváló képzettségéről.

Ian Pearson a BT futurológusa. 1991 óta űzi a jövőkutatás szakmáját, korábban rakétákat tervezett, majd a BT-n belül a távközlési kutatás szinte mindent területén dolgozott. Az utóbbi évtizedben szakterülete a jövőbeli technológiai trendek előrejelzése, azok üzleti és társadalmi következményeinek előrevetítése minden egyes szektorban, kezdve a kiskereskedelemmel egészen az egészségügyig.
A futurológus 1993-as jóslatainak 85 százaléka teljesült a megadott határidőn belül: rendszámfelismerés 1996-ban, televízió a karórában 1997-ben, egyméteres átmérőjű lapos képernyők 1998-ban. Pearson azt is megjósolta, hogy 2020-ra elkészülhet egy olyan gép, amely képes öntudatra ébredni. Ez lehetne egy repülőgép, ami fél a lezuhanástól, ennek megfelelően mindent megtesz annak érdekében, hogy ne zuhanjon le. Alig húsz év múlva pedig képesek leszünk arra, hogy DNS-t használjunk áramkörnek, amivel lehetővé válik, hogy 2025-től – bármilyen szokatlannak is hangzik – társalogjunk a joghurttal, illetve az abban található baktériumokkal, mielőtt befaljuk azt. A futurológus szerint első lépésként mindenbe csipet kell integrálnunk. Ebben a világban autónk felméri a környezet pollentartalmát, és ha azt túlzónak ítéli meg, antihisztamint ad utasának. Egy idő után pedig nem a kocsiban, hanem bőrünkben lesznek az áramkörök. Pearson szerint 2020-ra teljesen virtuális világ vesz majd minket körül. Amikor belépünk egy irodába és kezet fogunk valakivel, nem árt majd emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a szoba, a bútorok és tárgyalópartnerünk csak egy számítógép generálta kép, a kézfogás melegét pedig a processzor hiteti el idegrendszerünkkel. 2050-re az ember arra is képes lesz, hogy elméjét számítógépre mentse, így „a halál nem jelent majd nagy karrierproblémát”.
Honnan szedi ötleteit, milyen eszközökkel dolgozik, egyáltalán: ki is az a futurológus? – A futurológus olyasvalaki, aki a jövőt tanulmányozza. Ilyen egyszerű – válaszolt kérdésünkre Ian Pearson. – A magam részéről leginkább a technológiai változásokra figyelek. Mivel egy vállalat alkalmazásában állok, azon kell gondolkodom, hogy ezen változások mit jelenthetnek iparágunk számára, milyen veszélyek és lehetőségek leselkednek ránk. Van néhány alapvető információforrásom, amelyek segítenek a jövőkutatásban. Olvasom a világsajtót, a tudományos és technológiai magazinokat, s természetesen a híreket is nézem. Sok konferenciára járok, ahol világhírű előadók saját szakterületükről tartanak kiváló előadásokat. Meghallgatom ezenkívül a közgazdászokat, a politikusokat, a mérnököket, és külön beszélgetéseket folytatok más futurológusokkal is. A jövőről alkotott képem folyamatosan alakul.
– Ezt a szakmát mindenki űzi valamilyen szinten – tette hozzá Pearson. – Mindenki mindig a jövőn gondolkodik, arra, hogy mit eszik majd vacsorára, hogyan jut haza, holnap mit fog csinálni. Ez a futurológia amatőr szinten. Ha az ember életstílusán szeretne változtatni vagy új állást keres, arra próbál rájönni, hogy az általa kiválasztott szektor eléggé jövedelmező lesz-e, s ilyenkor mélyebb gondolkodásra készteti magát. Ezt a fajta mélyebb gondolkodást, előrejelzést végzem én is, annyi különbséggel, hogy nekem ez a szakmám.
A brit szakember állítása szerint az informatika iparága jelenleg a recesszió korszakát éli meg, 2006-tól azonban technológiai fellendülés várható. – Igazság szerint már a fellendülés kezdeti fázisához érkeztünk, de 2006 lesz a technológiai robbanás éve – jelentette ki Pearson. – A recesszió legfőbb okozója az Y2K–Bug volt (a számítógépekben a 2000-es évre való átállás problémája – a szerk.). A 2000. év beköszönte előtt rengeteg vállalat cserélte ki akkori számítógép-állományát, hogy az Y2K– Bug veszélyét elkerüljék. Mivel mindannyian új felszereléssel lettek gazdagabbak, két-három évig nem kellett új számítógépeket venniük. Ennek köszönhetően hanyatlani kezdett a számítástechnikai iparág. Az európai kormányzatok ráadásul nagy összegű tőkét vontak ki a telekommunikációból is. Most azonban újra itt az idő, hogy a vállalatok lecseréljék régi számítógépeiket és szoftvereiket annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak. Hatalmas előrelépés tapasztalható a technológia területén. Ez az apró diktafon például két-három évvel ezelőtt még nem létezett. Ez a készülék most csak egy gigabyte kapacitású, öt év múlva százszor ekkora lesz. Az emberek képtelenek ellenállni az ilyenfajta technológiának, amely minőséget és színt visz életükbe. Az informatika világának elmúlt tíz éve kezdőtanfolyamként törpül el a most következő fellendülés mellett.
– A tudomány azonban itt nem áll meg, a számítógépeknek érzéseik is lesznek, de a gépek lázadásától nem kell tartanunk – válaszolta kérdésünkre Pearson. – Technikailag természetesen megvalósítható lenne olyan gépek tervezése, melyek öntudatra ébrednek és az emberek ellen fordulnak, ugyanakkor ez ugyanolyan probléma, mint az Y2K–Bug. Tudunk róla. Ha bárkinek eszébe jutna ilyen robotot kreálni, a társadalom ellenkezésébe fog ütközni. Minden kompetens mérnök szem előtt fogja tartani ezt a problémát, miközben gépeket gyárt, tervez.
Az egyrészt a jövőben játszódó, a gépek lázadásáról szóló amerikai Terminátor-filmtrilógia futurológusok segítségével készült. Itt már csak az etika szólhat közbe: engedjük-e, hogy egymás fejét vágja le két emberkinézetű robot? A fizika lassan nem állíthat meg minket, a tudomány lehetőségeinek csak a szociális érzékenység és ellenállás, valamint a kormányzati szabályozás vethet véget.
A BT futurológusa, Ian Pearson nemrég közös sajtótájékoztatót tartott Francois Barrault-val, a BT International elnökével, aki kérdéseinkre válaszolva a futurológiáról kevésbé, de vállalatának magyarországi jelenlétéről annál szívesebben beszélt. Barrault felelős a BT Nagy-Britannián kívüli tevékenységeiért, az Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában már meglévő tevékenységek fejlesztésért. A BT Magyarországon üzleti és hálózati megoldásokat nyújt nagyvállalkozások részére.
– A BT 1999-ben jött Kelet-Európába, s akkor hozta létre budapesti irodáját, amely azóta is Kelet- és Közép-Európa regionális központja. Tavaly októberben egy stratégiai döntés nyomán kibővítettük budapesti irodánkat, és itt hoztuk létre regionális ügyfélszolgálati központunkat – hangoztatta Barrault.
– Azért választottuk Magyarországot, mert tudtuk, hogy az itteni szakemberek kiváló képességűek, jó a munkakedvük és a munkához való hozzáállásuk. Ráadásul sok nyelven is beszélnek, s ez fontos tényező volt számunkra.
A magyar digitális gazdasági ág fejlődése a kelet-európai átlagnál jobb, de még jelentősen fejlődnie kell, véli Barrault. Ezenkívül pozitívnak minősítette a magyar kormányzat hozzáállását és készségét az infrastruktúra fejlesztésére.