Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte tegnap a kazahsztáni Bajkonur Űrközpont, amelyet a jubileum alkalmával Vlagyimir Putyin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök is felkeresett – adta hírül a BBC.
A végeláthatatlan kazah sztyeppe mélyén, az Aral-tó közelében felépített komplexum a legnagyobb múlttal rendelkező űrrepülőtér a világon. Ez volt az egykori Szovjetunió űrprogramjának szigorúan titkos központja.
Innen lőtték fel 1957-ben az első, Föld körüli pályán keringő műholdat: a Szputnyik 1-et, és innen indították útnak négy évvel később Jurij Gagarint. Itt szállhatott fel 1963-ban Valentyina Tyereskova, a kozmoszba látogató első nő, és 1965-ben Alekszej Leonov is, aki a világon elsőként tett űrsétát.
Az ITAR-TASZSZ adatai szerint a csillagvárosból eddig háromezer műholdat, illetve űrhajót és több mint százharminc asztronautát juttattak az űrbe. A létesítmény egy kazahsztáni városról kapta a nevét, amely azonban északkeleti irányban négyszáz kilométerre van innen. A névadók úgy gondolták, ezzel kissé összezavarhatják azokat, akik ki akarják fürkészni a tikos bázis helyszínét
– írta a BBC. Amikor a Szovjetunió felbomlott, sokan azt hitték, hogy ezzel Bajkonur története is véget ér. A függetlenné vált Kazahsztán azonban megállapodott Oroszországgal, hogy 2050-ig bérbe veheti az űrrepülőteret.
Moszkva a hatvanas években létrehozott egy másik űrközpontot is a Távol-Keleten, de a Pleszeck térségében létesített telepről főként nagy pályahajlásszögű (65 fok feletti) mesterséges holdakat indítanak. A legtöbb orosz űreszközt továbbra is Bajkonurból lövik föl, és innen indulnak el a Nemzetközi Űrállomás legénységét szállító és az ellátásukat biztosító orosz űrhajók is.
Kazahsztán a megállapodás alapján maga is küld majd műholdakat, valamint Oroszországgal közösen is fejleszt űreszközöket az űrrepülőtérről. Ezekkel leginkább az űrrakéták környezetszennyezését mérsékelnék, és azt is szeretnék elérni, hogy a kozmoszbeli kalandozások nyomán keletkező törmelékekből, az űrszemétből a jelenleginél kevesebb hulljon a területére.
Skorpiók a kozmoszban. Bajkonurból kedden a Nemzetközi Űrállomásra tartó űrlaboratóriumot indítottak útnak, skorpiókkal, gyíkokkal és kígyókkal a fedélzetén – tudatta az ITAR-TASZSZ. A két hétig tartó kísérlet célja annak tanulmányozása, hogyan hat a súlytalanság az élőlényekre. Az érzékelőkkel ellátott állatok reakcióit mindvégig videokamera rögzíti. Elsősorban azért esett a skorpiókra és csúszómászókra a választás, mert jól tűrik a mostoha körülményeket, és hosszú hetekig is könnyedén bírják táplálék nélkül. A velük végzett űrkísérletek a következő évek terveiben is szerepelnek.
